Page 113 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

248

A káposzta leve lassan kezd savanyodni. A kérges apró
káposzta kezd lágyulni, érni. A fejek csak jóval később lágyul-
nak, sárgulnak, érnek. A lé ellepi a deszkát. Tetejét fehér réteg
vonja be. Megvirágosodik. Ilyenkor megmossák. Ez abban áll,
hogy a követ leveszik a káposztáról, a lé lemegy s a fehér réteg
a deszkára és a káposztára rakódik le. A gazdasszony vizet
melegít, nagy tálba tölti és egy lágymosóval lemossa a deszká-
kat, de lemossa a káposztát is. Azután a deszkákat visszarakja,
a követ visszateszi, betakarja és érni hagyja. Ez a hardóskdposzta.
Ma már a káposztát legtöbb helyen gyalulják. Erre vannak
gyalusok, akik 4—6 fillérért gyalulják a káposztát. Be is csi-
nálják. Ők már nem taposnak,
hanem nagy hosszúnyelű bun-
kóval verik és így is jó. Ezek
a káposztagyalusok érdekes típu-
sai Debrecennek. Ott állanak a
u
Piacra nyíló kis tcában a város-
háza mellett és várják a ren-
delést.
A káposztáshordó is ma
már egyöntetű. Hengeralakú és
két füle van. Mindegyiken egy-
egy négyszögletes lyuk. Ebbe
jár a sróf, megesztergályozott
fadarab. A sróf fején egy erős
pálca van átvéve. Ezzel feszí-
tik. Deszkái szépen bele vannak
vágva. A deszkákra keresztben
egy erős fa van téve, melynek
közepén egy lyuk van, melybe a
sróf vége beilleszthető. E srófot
Fig. 39. ábra. zsírral megkenik, lassan szorít-
Káposztás hordó, srófos. ják a káposztát. Lassan azért,
Krautfass mit Schraube. hogy a fejek össze ne törjenek.
A káposzta, ha megérik, leve
kellemes savanyú ízű, aprója üdítő savanyú, fejese lapos, sárga,
könnyen idomítható lesz, nem törnek a levelek.
A savanyú káposzta tavaszig is eláll, de sok baj van a
tisztántartásával. Ekkor már nagyon savanyú és nehezebben
fővő lesz. Végre meglágyul és elromlik.
Régen egész rendje volt a káposztacsináló asszonyoknak-
Ma már négy van belőlük. Ezek ma is a kenyérpiacon árulnak.
Régen tányérral mérték a káposztát, ma kilóra adják. A hiva-
tásos asszonyok eltűnnek, helyükben minden szatócs árul
hordós káposztát.