Page 10 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 10
158
Debrecen és a Tiszántúl egyszerű népének főkosztja a
nyersszalonna. Ezt eszi paraszt, iparos, kereskedő egyszer
legalább, de legtöbbször kétszer egy nap, reggel és este. Eszi
télen, eszi nyáron egyaránt. ,,Jó a potya, ha nyersszalonna is !"
— mondja a debreceni közmondás. Eszi pedig a vékony, húsos
szalonnát, különösen a rostos húsos tokaszalonnát. Nyáron a
szép avas sárga szalonnát orvosságként etetik a tüdőbetegekkel.
A napszámosember boldog, ha kenyír-szalonnát ehetik. A falat
szalonnákat és kenyereket úgy rakja szájába egymásután :
falatozik. Az egyszerű napszámosember egész éven át 36—40
kilogramm szalonnát eszik meg. A magyar ember a nyers-
szalonnát bizonyos csinnal, mondhatnánk szertartással eszi.
A darab szalonnát kiveszi a zacskóból, kezébe fogja, körülnézi,
levág belőle egy rendes darabot, balkezének hüvelyk és mutató-
ujjai közé fogja úgy, hogy a bőre a mutatóujjára fekszik.
A szalonna felső részére egy falat kenyérbelet tesz és hüvelyk
ujjával leszorítja, hogy a hüvelyke zsíros ne legyen. A jó darab
kenyeret pedig a szalonna mögé, markába fogja, a többi három
ujjával és ekkor vág egy falat szalonnát a szalonna elejéből,
beteszi szájába, utánna egy falat kenyeret, azt is beteszi a
szájába, összerágja és így eszegeti szépen, lassan, tempósan.
Mikor félig megette már és hüvelykével nem kényelmes szorí-
tani, akkor a szalonnát megfordítja, a bőrét fogja két ujja
t
közé és így artja. Megeszi a másik felét is. Végül a bőrét szopo-
gatja. A jófogú ember a bőrét is megeszi, az öreg, fogatlan
ember átadja a fiatalnak. Pedig a szalonna bőr nagyon ízletes.
Legtöbb ember, így magam is, a szalonnát bőr nélkül meg sem
eszi. A parasztember nem irtózik a kukacos szalonnától. Sőt
ezt nagyon jónak tartja. A szalonna a hiányos téli sózás miatt
t
nyáron sokszor megkukacosodik. A magyar ember ezt nem artja
nagy veszedelemnek. Megeszi. Legfeljebb a finyásabb a kukacot
kilöki belőle, ha meglátja.
A régi debreceni közmondás azt tartja :
Zsuzsokos búzából sütött kenyeret pondrós szalonnával
összerágni, arra 3—4 éves bort inni : az az egészséges !
A nyersszalonna évszázados elesége a debreceni embernek,
mert a városi tanács az elsők között limitálta a nép elsőrangú
élelmiszerei között. 1670-ben így rendelkezik a városi tanács :
Az ó-szalonnát 7 pénzért mérjék, orját, sódorját ne adják vele,
hanem anélkül mérjék. 4 1672 tavaszán a szalonnának 6 pén-
zért adják fontját. 5 Nyárára a száraz szalonna ára felment.
A száraz szin ó-szalonna fontját 8 pénzen engedtük. 6 1676
az ó-szalonnát sodora, orja nélkül 9 dénár, az újat dénár 6
4 Városi jegyzőkönyv. 1670. 825. Jap.
5 Városi jegyzőkönyv. 1672. 286. lap.
6 Városi jegyzőkönyv. 1672. 402. lap.