Page 41 - Debreceni Erdős könyv
P. 41
A debreceni gazdák szekereiket hídfa alá küldték, a város 1803-ban a kishidat bővítették a Bajcsy-Zsilinkszky utca
szükségére az ágakat is behordták. 1732-ben is a pércsi- gyalogjárdájáig. A kishídon áruló kirakodók, főleg a ká-
ekkel alkudtak meg a javításokhoz és az építésekhez szük- posztás kofák és a mészárszékek felől úszó illatpaplanok
séges kilencszázharmincnyolc darab szálfára. határozták meg az utca „ájerét”.
Az 1783.évi jegyzék szerint a város belsejében harminc- A 18. század végén kinevezett Geötz Ferenc új királyi
négy kisebb-nagyobb fahíd gondozása hárult a városra. biztos a debreceni vásárok látogatottságának élénkülése
Első helyen szerepelt a Nagyhíd a maga több mint 610 miatt folyamatosan szorongatta a városi tanácsot az ut-
méternyi hosszával és 6 + 1/3 méter szélességével. cák tisztántartására és az utak járhatóvá tételére, sőt az
erdők használatának megváltoztatására is. A magiszt-
rátus 18 pontban foglalta össze javaslatait, amit Meszena
Sándor polgármester látott el kézjegyével és vált rende-
letté. A több helyes intézkedést tartalmazó rendelet több-
nyire írott malaszt maradt, viszont az árokhálózat az ak-
kori térképeken már rendezettebb képet mutat.
1802-ben az északi városrészt pusztító nagy tűz sem múlt
el nyomtalanul. Leégett a Szent András templom a körü-
lötte levő épületekkel együtt. Elbontották a templom és a
városháza között a piaci sátrakat, a pálinkás boltot, a
vásárbíró bódéját és a mészárszéket. A nagy híd is átépült,
lenyúlt egészen a Fehérló szállóig, tengelye a kocsiút
közepét követte és leágazott a Kossuth és Széchenyi utca
felé is. Építését Faggyas Gáspár, Oláh István, Bihari
György és Márkus János ácsmesterek végezték.
1811 tavaszán újra „bekopogtatott a vörös kakas”, a szá-
A 18. századból származó térkép mutatja a híd nagyságát. razságban és az erős szélben 3300 lakóház, a városnak
A Hatvan utcai torkolatból indult és kisebb törésekkel a több, mint a fele vált a tűz martalékává.
Szent Anna utcáig húzódott. A híd mellett állt a pálinkás és Bek Pál mérnöki végzettségű királyi biztos (comissa-
a vásárbíró fából ácsolt bódéja. A Kistemplomnál keske- rius) érkezése a problémák kezelésének módjában döntő
nyebb deszkázattal ágazott el. A nagyhíd szélessége 3 és fordulathoz vezetett. 1817-ben a város legmélyebb pont-
3,2 öl között változott. ján ő helyezte el a boltozatos téglacsatorna alapkövét. A
A Kishíd a régi Szent András templom kerítésétől in- királyi biztos által kezdeményezett lejtmérési munkák
dult, a Csapó utca torkolatában kiszélesedett a szekerek előrehaladtával mind világosabbá vált a csatornázási
áthajtásának segítésére. Szélessége 1 öl volt. A Bádogos munkák szükségessége, elkerülhetetlensége. Ez nyilván-
utca sarkán álló mészárszék előtt ért véget és csatlakozott valóvá vált nemcsak a magisztrátus, hanem a cívisköz-
a gyalogjárda pallóihoz. zösség számára is.
39
