Page 38 - Debreceni Erdős könyv
P. 38
Tűzvész Debrecenben
Hogyan lehetett itt élni? Hogyan lehetett itt megmaradni? Amit a tűzvész évszázadokon keresztül maga után ha-
Nehezen. A lakosság számának növekedésével, kény- gyott, azt használta a cívis nép, mint alapot, arra újra és
szerűen csak a ház építéséhez szükséges területet próbál- újra falakat rakott. Az erdő meg látszólag kimeríthetet-
ták feltölteni a hátasabb helyek földjével, máshonnan hor- lenül nyújtotta az építésre alkalmas faanyagot. Vesze-
dott törmelékkel. delemről veszedelemre töltődtek fel az utcák, a várost
Ahogy emelkedett a sárból, vályogból sűrűn egymás behálózó járatok.
mellé emelt egyszerű, földszintes hajlékok száma, a
„vörös kakas” a náddal, zsindellyel, venyigével vagy szal- Jelenleg ezért kerülnek elő 3-4 méteres mélységből tölgy-
mával fedett tetőket egyre többször járta. A felcsapó fa járdapallók. Az 1726-ban elkészült Kistemplom padlója
lángok olykor egész városrészeket elropogtattak. Egy- a Piac utca többszöri feltöltése miatt a mostani járdaszint
mást érték a tűzvészek, 1719-ben egy hónapon belül há- alá került. Ezért a templomba nem belépünk, hanem a
romszor szenvedte meg Debrecen népe. lépcsőkön két métert ereszkedve leérünk.
Pedig voltak a várost óvó szabályok. A városkapu őrei sa- Közben mi történt a várost borító és a mindennapi létet
játságosan fogadták a dohányos idegenek üdvözlését, megkeserítő vizekkel? Eleinte kanálisokba, árkokba ere-
először a nádfedelekre fordították a tekintetüket, majd gették és tavakba gyűjtötték a fölös vizet, amit a várost
lapos pillantást vetettek a belépő kezében lévő izzóan ölelő sánc árkába igyekeztek ereszteni. Ez volt a sorsa a
füstölgő szivarkára vagy pipára, mert az a városban tilos háztartásokból, istállókból, vágóházakból és az iparos
volt. Mindenki sietve, pironkodva oltotta el parázsló műhelyekből az utcákra kiterelt szennyes lének is. A szinte
dohányát. Ezzel szemben bent, a szalonnaszagú telepü- lejtés nélküli felszínen rendre „ottfelejtkező” tócsák addig
lésen, a megszúrt disznót a havas utcán is lehetett szal- pangtak, bűzöltek, míg egy-egy égi áldás nemcsak fel-
mával perzselni, csak közben tilalmas volt dohányozni… hígította, hanem egybemosta azokat.
36
