Page 34 - Debreceni Erdős könyv

Ördögárok

A
Kárpát-medencében húzódik egy hatalmas föld-
sánc vonal, ami északról és keletről öleli az Alföld 60 ezer
négyzetkilométernyi síkját. Indul a Dunakanyartól és
húzódik keletnek, Ároktőig. Onnan lomha ívben délnek
fordul és a lénia egészen az Al-Dunáig követhető.

Általában az emberi képzeletet meghaladó teljesít-
ményeket a nép angyali csodának vagy ördögtől valónak
tekinti. A hatalmas földmű ismert nevei: Agger antiqva,
Agger celsior, Magna fovea, Csörsz-árok, Csesz árka,
Ördögárok, Ördög árka, Ördögbarázda, Ördögszántás,
Ördöghát, Nagyárok, Óriások árka, Avarárok. A „csörsz”
szláv eredetű szó, jelentése fekete (ördög).

Debrecen határában az Ördögároknak két vonulata is A rómaiak a birodalmuk határát folyó, hegység hiányában
ismert. Az egyik a hajdúhadházi Csereerdőből lép át a Mo- kő- vagy földsánccal jelölték meg. A sáncok egy széles és
nostori erdőbe, majd a Nagyerdőn a 4-es főúttal párhu- mély árokból és annak belső oldalán emelt magas
zamosan halad a köztemetőn át az Árpád templom irá- töltésből álltak. Feltételezések szerint az első védsánco-
nyába. A nagyerdei védsánc rövid szakaszának helyre- kat a 330-as években a szarmata-jazig törzsek a szállás-
állítására a közeljövőben kerül sor. területeik határainak jelölésére római hadmérnökök
A sánc másik vonala a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át irányításával, a kelet felől várható vándorló népek táma-
a Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a dásai ellen építhették. Ez egyben a Római Birodalom Pan-
Fancsikai és Bánki erdőt. A korabeli sáncnak egy kis re- nónia tartományának védelmét is szolgálta.
konstruált része 1985 óta látható a Debrecentől keletre, a
Vámospércs felé vezető út déli oldalán, a Zsuzsi Erdei Van ahol egy, van ahol több párhuzamos árokszalag alkot-
Vasút Csere-erdő megállójával szemben, az erdőben. Az ja a sáncrendszert. Először közel 600 kilométer hosszan a
emberi erőforrások miniszterének 2012. szeptember 14-i belső védelmi vonalat építették ki. Ehhez csaknem 10 ezer
rendelete kiemelten védetté nyilvánította az árokrend- embernek öt évi munkájára volt szükség. Az 5-10 m széles
szer kicsiny, debreceni szakaszát. és 2-3 m mély árkok sáncainak őrszemélyzetét római irá-
nyítás alatt álló szarmaták adhatták. Az árok létezéséről
Mikor, kik és miért építhették ezt a hatalmas sáncrend- Ammianus Marcellinus római történetíró ad hírt, misze-
szert? Nagy Constantinus római császár, megtorolta a rint II. Constantinus 359-ben vezetett győztes hadjárata
szarmata-jazig törzsek betörését Pannóniába. végén a sánc magas töltésén állva szólt csapataihoz.

32