Page 30 - Debreceni Erdős könyv
P. 30
Nagyerdő, 1910 Erdőhivatal Gúthon, 1930 körül
Az első világháború és az azt követő román megszállás a Ezeken kívül a városi erdők mindenféle erdészeti vonat-
város erdeit és az abban folyó gazdálkodást alaposan kozású munkálatait, illetve azoknak irányítását, az üzem-
megviselte. A megszállók mindenre rátették a kezüket. A tervek elkészítésével együtt az államerdészet végezte.
faraktárt és az istállókat kiürítették, a végvágásra szánt Az erdőtesteket négy m. kir. erdőhivatalhoz sorolták. A
erdőket vámvonal felállításával elszigetelték a várostól. A debrecenihez tartozott Nagyerdő, Monostor, Apafája,
vasútvonalakat is kézben tartották. Jelenlétük erdei „láb- Savóskút és Ohat. A nagycserei intézte Nagycsere és Ha-
nyoma” 5080 k.holdnyi vágásterületben testesült meg. láp északi részének, míg a halápi Haláp déli részének és
Fancsika, Pac és Bánk erdészeti ügyeit. A gúthihoz a külső
Az első világégés nemcsak az erdőket érintette érzéke- és belső Gúth tartozott.
nyen, hanem a város kiegyensúlyozott gazdálkodását is Az erdő kezelését végző személyzethez tartoztak az
komolyan megrengette. A stabilitás megteremtésére állam részéről 1 m. kir. erdőigazgató, 1 m. kir. erdőfelü-
számos javaslat született. Többek között, ekkor merült fel gyelő, mint központi tisztviselők, 2 erdőtanácsos, 1 erdő-
a csekély jövedelmet hozó homoki pusztabirtokok értéke- mérnök és 1 segéderdőmérnök, mint erdőhivatal vezetők.
sítésének lehetősége is. 1917-ben Debrecen város faellá- Közülük három Debrecenben székelt, a másik három
tását a földművelésügyi minisztérium válságosnak ítélte. pedig – mint nagycserei, halápi és gúthi erdőhivatal veze-
Debrecen elöljárósága más javaslatokat is megismer- tők – a kerületben lakott.
ve, hosszas vívódást követően 1918 nyarán az erdőket
megállapodás alapján állami kezelésbe adta. A város a
szakkezeléséért 25 ezer koronát fizetett, de megtartotta a
jogát a faanyag- és pénzkezelésre, valamint a bele-
szólásra.
Sasharaszt a Gúthi erdőben, 1939
28
