Page 27 - Debreceni Erdős könyv
P. 27

A Nagyerdőn szerzett tapasztalatok alapján javasolta a
                        dombos, hátas, száraz helyekre az akác (ákácz), erdei- és
                        fekete fenyő ültetését. „Kívánatos volna, hogy a dombo-
                        sabb  helyeken  a  tölgy  felcseréltessék,  másrészről  azért,
                        mert a tölgy a dombosabb helyeken már 60 éves korában
                        csúcsvészbe esik, amit némelyek a sarj magas korának is
                        tulajdonítanak. A csúcsvésznek egy oldalról lehet az oka a
                        sarjnak magas kora is, de legfőképen a talaj, mert jó talajon
                        ugyancsak sarjról nőtt tölgyön még 100 éves korban sem
                        mutatkozik csúcsvész.”


                        A  város  kezén  visszamaradt  erdei  tisztásokon  erdősí-
                        tésbe kezdtek. Fészekbe való vetést jó eredménnyel vé-
                        geztek Apafán, Ohaton, Gúthon és Savóskúton. A Nagy-
                        erdőn  és  Paczon  tölgycsemetéket  ültettek  két  méteres
                        sortávolsággal, a sorközökbe rozsot és tengerit vetettek.
                                                                                       1882

                        Az első időben a csemeték gyönyörűen növekedtek, majd          Abban az évben kezdték meg Gúthon a vágásokat, Török
                        a cserebogár pajor egy év alatt mindet elpusztította. Ké-      Gábor  is  felemlegette,  hogy  a  kisvasút  létesítésével  a
                        sőbb a sorközökbe árnyalóként akácot ültettek, amit évek       szállítási költségek jelentős csökkenésére számítanak.
                        múlva kiszedtek és azzal utcákat fásítottak.                      Debrecen lakossága évenként mintegy 20 ezer öl fát
                                                                                       fogyasztott, aminek alig több, mint a fele került ki a város
                        Az erdőmester arról számolt be, hogy 1882-ben az összes        agyongyötört erdeiből. A többit a helybeli fakereskedők
                        erdőséget sarjerdőüzemben kezelték. Ohaton 40 éves vá-         távolabbról,  pl.:  Ungvár,  Sziget,  Nagykároly  vidékéről
                        gáskor mellett taroltak évenként 6 holdat. A Nagyerdőn         szállított tölgy, bükk, gyertyán ölek árusításával pótolták.
                        120 év várakozás mellett évi 20 holdat vágtak. Monostor,          Az agyonszabdalt, agyonsarjasztott, kizsarolt, kilige-
                        Apafája, Nagy-csere, Pacz, Fancsika, Haláp, Bánk, Gúth és      tesedett,  lerágott,  kitaposott  erdők  védelmén  és  fenn-
                        Savóskút erdeiből 60 év növekményéből évente összesen          tartásán, amit a vastagnyakú cívisek megspóroltak, azt a
                        416 hold került fejsze alá. Később Savóskúton cserző ké-       kereskedők kasszájába szuszogva, morogva, nyeldekelve
                        reg termelését szolgálta az erdő, 18 éves növekedéshez         kamatostul visszafizették…
                        évi 44 hold márciusi vágásával számoltak.
                                                                                                       Az egykori városi erdőhivatal helyén ma vendéglő áll












                                                                                                                                              25
   22   23   24   25   26   27   28   29   30   31   32