Page 31 - Debreceni Erdős könyv
P. 31
Az államerdészet azonnal Négy év alatt 6551 k.holdat erdősítettek be, a hátralék
munkához látott. A fej- 1300 k. holdra olvadt. Közben felhasználtak 24 millió da-
leményekről Kovássy Kál- rab csemetét, 71 tonna makkot. Különösen nagy terhet
mán m. kir. erdőigazgató rótt az erdészeti személyzetre az Ohati erdő szikes ré-
1929-ben számolt be a szeinek a betelepítése és a Hortobágy fásítása.
szaksajtóban.
A város vezetősége 1929-ben hatalmasat fejlesztett az
A Nagyerdőt, Ohatot, Apa- epreskerti faraktárakban. Szalagfűrészt és keretfűrészt
fáját, Monostort és Savós- állított fel, amellyel a beérkező szerfákat feldolgozhatták,
kutat zárt erdőként kezel- sőt bérvágást is vállaltak. A kemény szerfákat leginkább
ték, azokat nem terhelték gazdasági építkezésekhez és berendezésekhez használ-
legeltetési és kaszálási ták fel. A nyárfára a gyufagyárak, míg a juharra a kefegyár
szolgalmak. Kovássy Kálmán tartottak igényt.
Az üzemtervek tölgy és akác gazdasági osztályokat
A többi erdőt szaggatott erdőnek minősítették és a vá- állapítottak meg, tölgyre 80 éves, az akácra 30 éves
rossal együttműködve igyekeztek az erdőterületeket növekedési idővel. A tölgyeseket makkvetéssel és cseme-
növelni. Az 1819. évben a kaszálóbirtokok rendezésére te ültetésével, míg az akácosokat gyökérsarjasztással újí-
létesített pénzügyi alap életre kelt, a város újra vásárolt és tották fel.
cserélt földterületeket, valamint a gyenge jövedelmű
földeket erdősítésre átengedte. Tíz év alatt az erdők kiter- Az erdőkben előforduló kisebb tűzesetek a pásztorok
jedése 3.400 k. holddal bővült. gondatlanságának és az erdőn áthaladó mozdonyokból
kipattanó szikráknak a számlájára írható. Kovássy erdő-
Az első világégés után a város erdeinek ötöde puszta- igazgató végül keserűen állapította meg, hogy minden
vágásként árválkodott, felújítási kötelezettség terhelte. A erőfeszítésük ellenére, az erdei kártételek 90 %-a még
háború után rohamosan növekedett az erdőtelepítő vá- mindig legeltetési kihágás volt.
káncsosok száma. 1921-ben a debreceni erdőségekben 1939-ben a nagyerdei maradványtölgyesekből jelölik
980 vákáncsost számoltak több, mint 2200 darab vegyes ki az ország első törvényesen védett területét. A második
jószággal, amit valahol etetni, legeltetni kellett. Ideje volt világháború és azt követő helyreállítási munkák faszük-
változtatni a dolgok menetén. séglete is a város környéki erdőket terhelte.
1926-ban a vákáncsos szabályzatot módosították. A Az államerdészeti kezelés jótékony hatással volt az
semmirekellők talpára útilaput kötöttek, a vákáncsosok erdőállományokra, valamint a város és az erdészeti szak-
száma röpke idő alatt megfeleződött. Mellettük meg- személyzet közötti kapcsolatok alakítására is.
jelentek a fizetett erdőtelepítők is, őket a város finan-
szírozta. Az erdők fenntartására kötött szerződést tízévenként
hosszabbították meg. Az 1945-ben meghirdetett föld-
Debrecen azokban az években a csemetenevelésre és reformmal és az erdők államosításával maga a szerződés
erdősítésre évenként 60-80.000 pengőt fordított. okafogyottá vált…
29
