Page 35 - Debreceni Erdős könyv

Majd jóval később, 370 körül Valentinianus császár meg-
gondolatlanul elrendelte a belső sáncoktól 10-20 kilomé-
terrel távolabb új (külső) védelmi rendszer megépítését.
375-ben a császár halálát követően a védvonal építése le-
került a napirendről. A térképeken bizonytalan vonal-
vezetésű, itt-ott szaggatott külső sánc befejezetlen
maradt. A gótok beáramlásával és letelepülésével pedig a
Csörsz-árok teljesen elveszítette stratégia rendeltetését
és vele együtt jelentőségét. Úgy becsülik, hogy az
elkészült 1260 kilométernyi rendszer építéséhez mintegy
10 millió köbméter földet kellett megmozgatni.
A sánchálózat feltérképezésével először Luigi Fernando
Marsigli olasz hadmérnök foglalkozott. Garam É.-Patay P.-Soproni S. – 2003

A Csörsz-árok legtöbb szakasza elmosódással, taposással, Gvadányi József: Egy falusi nótá-
elszántással, elhordással megsemmisült. Egykori nyom- riusnak budai utazása című mű-
vonalára talajfúrásokkal, térképészeti módszerekkel és vében a főszereplő Nagy-Peles-kéről
légi felvételek segítségével következtethetünk. Sze- Budára menet, viharba kerülve Jász-
rencsésebb szakaszai útként, birtokhatárként, kanális- berény előtt beleesik a Csörsz ár-
ként, vasúti töltésként hasznosultak. Máig megmaradt kába:
látványosabb sáncait Dormánd, Erdőtelek, Gödöllő, Deb- „A lovam rettegett, nem mene foly-
recen térségében érdemes felkeresni. tába, Ide, oda csuszott vagy egy,
vagy más lába, Mivel a setétben
Az ördögtől valónak vélt árokhoz mítoszok tapadnak. A lépett csak vaktába, Velem együtt
kötegyániak szerint az ördög egy módos gazdával foga- bédűlt a Csősznek árkába.”
dott arra, hogy ő hosszabb barázdát tud húzni. Az ördög Gvadányi saját kommentárja szerint: „Majd Füredtől fogva
két kakast fogott az ekéje elé és a hatalmas árkot egyetlen vagyon egy széles árok egész Jászságon keresztül, és
éjszaka szántotta ki. Ismert Csörsz királyfi mondája is, aki paraszt trádicíó, hogy valami Csősz király – némelyek ezt a
azért akarta a Dunát a Tiszával egy csatornával össze- királyt Cseh királynak nevezik – akarta vólna az által a Tiszát
kötni, mivel a menyasszonyát csak akkor nyerhette el, ha a Dunába hozni.”
hajóval viszi haza az arát a Dunától a Tiszáig.
Az 1559-es Krakkói krónika szerint Csersz király nem Tompa Mihály: Csörsz „Égett a munka, éjjel,
ezért ásatott árkot, hogy feleséget hozzon magának, árka című verse is a Nappal, későn, korán,
hanem vész esetén a népének oltalmazására. Az árok legendát idézi. Csörsz Hogy mély árok hasadt a
halmait a fák gyökerei tartották a beomlás ellen. Az árok megkéri a longobárd Dolgos sereg nyomán;
végén kapuk és strázsák védték a bent lévőket. Rád király lányát, Déli- S Tiszától a Dunának
A Kárpát-medencében élő népek képzeletét a sáncok bábot, azonban Rád fel- Vett a mezőn futást,
még napjainkban is megmozgatják, ezt bizonyítják a máig tételt támaszt: Csörsz é- Naponkint mind tovább nyúlt,
fennmaradt legendák. pítsen csatornát: S haladt szemlátomást.”

33