Page 40 - Debreceni Erdős könyv
P. 40
1850 táján a Német utca elején a sárból hat erős bivaly sem
tudta kiszabadítani a delizsánszot. Otthagyták, reggelre
belefagyott a sárba, abból csákánnyal vájták ki.
A gyalogpallók, a fahidak készítésével és fenntartásával a
városi tanácsnak állandóan foglalkoznia kellett. Folya-
matosan érkezett a panasz, állandósult az örök kérdés,
kinek mi dolga a maga portája előtt.
1631-ben a város nagy elhatározásra jutott az utak fo-
lyamatos járhatóságának fenntartása érdekében. Jelesül
az Apafája erdőből elrendeli, hogy harminc szekérnyi öreg
tölgyfát a templom hídjának javításához hozzanak be.
Ennyi fára csak igen nagy híd javítása miatt lehetett
szükség.
Kocsányos tölgy
Már akkor állhatott a templom kapujától induló, a Piac 1703-ban újabb építések és javítások miatt a Piskolti
utca sártengere fölé hosszában ácsolt és a városháza előtti erdőből (jelenleg Románia, Szatmár megye) hozattak ezer
gyalogjáróig vezető különleges építmény (olyan híd, ami szálfát és azokat Gúthon hasogatták fel.
nem a hossztengelyével, hanem az arra merőleges ke- 1721-ben a város a Piac utcai és más hidak megrogyó-
reszttengelyeivel hasznosult). A Piac utcán készített híd az dott állapota miatt a vámospércsiekkel megalkudtak a
utcán végigfutó vízlevezető árok felett hosszirányban Fülöp pusztai erdő két öreg gallyas fájára, amit lőporral (!)
épült meg és az utca közepén uralkodó sártengert hidalta döntöttek ki, széjjelhányatásukra (feldarabolásukra) és
át, a házsorokkal párhuzamosan. faragásukra kirendeltek 12 molnárt és 24 faragót.
38