Page 45 - Debreceni Erdős könyv
P. 45
A talyigások a város legszegényebb rétegéből kerültek ki,
igencsak izgága emberek voltak. Nem volt szerencsés vitába
keveredni velük, mert a tengelyről leemelt lőcsöt félelmetes
fegyverként forgatták. A talyigások roppant önérzettel
védték a szakmájukat. Az egyik utolsó öreg így dicsekedett:
„Nékem ásó sose vót a kezembe, csak temetísen!”
Emléküket nemcsak a néprajzi leírások, rajzok, fotók, képes-
lapok őrzik. A Kerekes Géza, egykori segédjegyző szerkesz-
tette „Villám” című képes hetilapban a képzelet szülte meg
a szabadszájú Bugyi Sándort, a debreceni talyigások tipikus
figuráját. Az újság megszűnte után Simon István tanító
rajzolta, írta tovább Bugyi életét a „Dongó” című élclapban.
Majd a Bugyiról szóló írások könyv alakban is megjelentek.
Petőfi Sándor:
A debreceni talyigások Úti levelek
Debrecen, május 14. 1847.
A talyigások jellegzetes alakjai voltak a hajdani Debrecen-
nek. Kétkerekű lőcsös szekerükbe sovány lovat fogtak és „Voltál-e már Debrecenben, barátom?
olcsón elvittek bármit. Fuvarozni való akadt bőven, hiszen láttad-e a pusztai várost, vagyis e városi
úgy meg tudták rakni a kétkerekű talyigát, hogy arra még a pusztaságot? ha porba vagy sárba akarsz
kéttengelyű fuvarosok egyike sem volt képes. fúladni, csak ide jőj, itt legkönnyebben célt
érhetsz; de az orrodat jól befogd, mert
Állomáshelyük a vásárok szomszédságában, a mai Tizen- különben, mielőtt megfúlnál, a guta üt
háromváros nevű, a Hatvan és Miklós utca közötti városrész meg a szalonnaszagnak miatta. Mennyi
volt. Innen a gúnyos rigmus: „Tizenháromváros, víges-végig szalonna, menyi hízott disznó van itt! a
sáros, nem laknak ott mások, csak a talyigások”. szellem mégis oly sovány, hogy csak úgy
Másik törzshelyük a jelenlegi Árpád tér egykori híres csörög a bordája, éppen mint az idevaló
csárdája, a Csicsogó volt. Ott a legfrissebb városi híreket híres talyigás lovaknak. Itt, ha vesznek is
hamar felvehette a cívis, mert az ivóban a fuvarosok és a könyvet, tán csak azért veszik, hogy bele Petőfi Debrecenben - 1844
hórukk fiúk mindent kifecsegtek, elcsicsogtak. szalonnát takarjanak.” Orlai Petrich Soma festménye
43
