Page 56 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

n) Felvert galuska, kavart galuska, szaggatott tészta, kavart tészta
Az alapmasszát több vízzel, kavarható sűrűségűvé alakították, majd lágy álla­
potban fakanállal apró darabkákra szaggatták közvetlenül a fövő ételbe.
o) Csorgatott tészta, eresztett tészta
A tésztát még hígabbra keverték, s kanállal vékony csíkokban belecsorgatták a
fövő levesbe, ahol az rögtön megszilárdult, s szabálytalan alakú, göbös tésztává
állt össze.
p) Grízgaluska
Gríz, tojás - melynek fehérjét külön habbá felverve adták hozzá - víz, kevés só
keverékéből állították elő, s kanállal szaggatták bele a fövő levesbe. Nagyon fon­
tos a kellő keménységi fok eltalálása, mert csak akkor lett szép és jó a grízgalus­
ka.
r) Májgaluska
Darált májat kevés liszttel,k sóval, vízzel összekavartak, hagymás zsírba forgat­
ták, majd kanállal kis gombócokat szaggattak belőle, melyet a levesbe belefőz­
tek.
s) Burgonyás galuska
A levestésztába ínséges időben kevés főtt burgonyát kevertek. Inkább szegény
családokra volt jellemző.
t) Kukoricagombóc, gölödör, gölödény
Még ritkább a kukoricalisztből vízzel, sóval, kevés búza-, vagy rozsliszt, zsír
vagy olaj, esetleg tojás hozzáadásával készült kukoricagombóc. Inkább román
nemzetiségi falukban, és a palóc származású Tisza-melléki lakosság körében
bukkan fel, szórványokban a Hajdúháton.
u) Vaj galuska
Olvasztott vajat tojással elkevertek, kevés liszttel összekavarták s a levesbe
szaggatták. Csak Álmosdon ismerték.
v) Zöldséggombóc
Vegyes zöldséget gombával együtt kockára vágtak, zsírban kevés vízzel megpá­
rolták, hozzá kevertek egy kockára darabolt, zsírban pirított zsemlét. Az egészet
összekeverték. Két nagy kanál lisztből 4 tojással 1 kanál zsírral, sóval, borssal
tésztát gyúrtak. Ebbe belekeverték az előbbi összeállítást. Negyedórai pihentetés
után ökölnyi gombócokat formáltak belőle, s ezt lobogó vízben megfőzték és ezt
tették a levesbe. Csak Almosdon ismerik.
z) Rizsgombóc
Kis pohárnyi rizst megfőztek, majd kihűtötték. Egy kis darab vajat 2 tojás sár­
gájával jól elkevertek, beletették a rizst, sót, tojás felvert habját és kevés lisztet.
Belőle tojásokat formáltak s ezt főzték a levesbe.

7. A burgonya mint ételsűrítő anyag. A burgonyát karikára vagy kockára vágva
gyakran szokták levesbe tenni, hogy azt dúsabbá, laktatóbbá tegye. E levesek egy ré­
szét egyenesen krumplilevesnek mondják, de tettek krumplit gulyásos levesbe, húsle­
vesbe, káposztalevesbe is.
8. Egyéb sűrítő anyagok. Ételek, főként levesfélék sűrítésére felhasználtak még
többféle anyagot. így pl. sokan pirított kenyeret aprítottak az ételbe. Van rá példa,
hogy zsemlemorzsát, mások búzakorpát szórtak a levesbe, de ezek csak ritkán s szór­
ványokban bukkannak fel, elsősorban a nyíri falukban.