Page 59 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

LEVESEK

Ciberék, ciberelevesek

A legegyszerűbb levesek magából a vízzel összefőzött alapanyagból állnak, min­
denféle sűrítő készítmény nélkül, legfeljebb némi ízesítő fűszerfélét adtak hozzá. A
bihari síkságon az ilyenféle leveseket nevezték ciberének. M i ezt a terminológiát fo­
gadjuk el, holott több más tájon a ciberének nevezett levesfélét is dúsítják. M i eze­
ket ciberelevesnek nevezzük, mint azt régi szakácskönyvek is teszik. 18 5
A ciberék vidékünkön hol könnyű téli reggelik, hol nyáresti üdítő vacsorák. Ka­
tolikus falvakban böjti eledelek. Ha ritkán kerül rá sor kedvelték, de ha szükségből
huzamosabb ideig kénytelenek ciberéket fogyasztani, az keserves, testsorvasztó álla­
pot. (Az egész télen ciberéken tengődő emberekről mondták, hogy „szalmán telelt
emberek", s az ilyeneket tavasszal nem szívesen hívták napszámba, mert nem bírták
a kemény munkát.) Egyes ciberéket nálunk étel alapkészítményként használtak rán­
tott, vagy habart ételek savanyítására. Fajtái:

Vízicibere vagy ecetcibere
Vizet melegítettek, majd kevés ecettel ízlés szerint savanyították, kevés cukrot,
vagy mézet tettek bele, s kenyérrel itták. Igen lenézett, hitvány ételnek tartották, de
egy-két alkalommal kellemes, fogyasztható étel. Több változata ismert:

a) borssal ízesítették (Hajdúszovát, Berettyóújfalu)
b) sóval itták, cukor nélkül (Hajdúböszörmény)
c) paprikával ízesítették (Újtikos, Tiszagyulaháza)
d) cukor helyett zaharinnal édesítették (Hajdúszovát, Hencida). Főleg ínséges
időben!
e) forratlan hidegvízből készítették. (Berettyóújfalu, Hajdúszovát. Itt nyáron
üdítő italként is itták.)

A víziciberét ciberelevesnek mondják: Újtikos, Hajdúszoboszló, Nádudvar.

Korpacibere
10 liter langyos vízben 3-4 kg búzakorpát áztattak. 5-6 nap múlva a korpa fel­
jött a tetejére: „megveszett a korpa". A víz zavaros lett, majd néhány nap múlva a
korpa leült az aljára, a lé letisztult s enyhe savanykás ízű lett. Ezután leszűrték s ezt