Page 55 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

g) Gyüszűtészta
Az elnyújtott tésztából gyűszúvel kis köralakú korongocskákat szaggattak. Ezt
néhol a tűzhely plattján meg is pirították s így tették a levesbe. Neve ekkor gyü-
szüfánk.
h) Ujjal formált tészták
Lényege mindegyiknek az, hogy az elnyújtott tésztából ujjal különböző alakza­
tokat formáltak, s ezeket szikkasztott állapotban főzték. A tészta formájától fü-
gően nevük igen változatos. Pl. macskatalp, macskanyom, kacsatalp, tyúknyelv,
tyúkfúl, gombatészta, hurkatészta vagy tésztahurka. Valamivel jobban meghatá­
rozhatók a kötött tészta, kötött galuska, csimbókos galuska, cifragaluska, te­
kercsgaluska stb. Mindegyik lényege, hogy az elnyújtott tésztát hagymás, papri­
kás zsírral megkenték, majd feldarabolták, s a hosszúkás tésztadarabkákat kéz­
zel valamilyen módon összesodorták, csimbókba kötötték.
i) Táskatészta
Hasonló elven formálódott a táskatészta is, de ebben az esetben a hagymás, pap­
rikás zsírral megkent tésztát nem kézzel formálták, hanem különböző módon
összehajtogatták és azután szétvagdalták. így kocka-, vagy téglalap alakú kis
„táskákat" nyertek. Hajdúböszörményben ezt mondják hurkatésztának,
j) Csigatészta
A nyújtott tésztából formált tészták között legelőkelőbb helyet foglal el a csiga,
vagy csigatészta. Ezt kizárólag ünnepi alkalmakkor és csak húslevesbe használ­
ták. A csiga speciális, erre a célra rendszeresített eszközzel, csigacsinálóval ké­
szül. Régebben az elnyújtott tésztát kb. 2x2 cm-es kockákra vágták s minden
egyes kockát külön-külön sarkánál kezdve rátekertek a csigasodró hegyére, s vé­
gig görgették a csigacsináló bordán. így a csiga mindkét végén hegyben végző­
dött. Maga ez a művelet elég szaporátlan, ezért szívesen csinálták a csigát társa­
ságban.
Az 1930-as években főleg Biharban kialakult a csigacsinálásnak egy gyorsabb
módja is. Derecskén és környékén az elnyújtott tésztát nem kockákra, hanem
hosszú szalagokra vágták, s a csigakészítő a sodrófa hegyével erről a szalagról
tépett le annyit, amit a bordára görgetve, kialakíthatta a csigát. Ezzel a mód­
szerrel 3-4 csiga elkészült azalatt, míg a régivel egy. A kész csigát több napi szá­
rítás után főzték a levesbe.
A csigacsinálók készülhettek szövőborda darabból, de a legszebbeket fából, sza­
ruból készítették s a legények szerelmi ajándékkánt adták a leányoknak. 1 0
A lazábban összesodort, kagylószerű tésztát mondták restcsigának (Püspökla­
dány).
k) Lángelőtészta, hasfót
A laskára vágott nyújtott tésztát a kemence elején, vagy a tűzhelyen megpirítot­
ták, s így tették a levesbe. Fülöpön hasfótnak nevezték.
I) Reszelt tészta
Igen keményre gyúrt tésztát tésztareszelővel morzsaszerűvé reszelték, s szik­
kasztva főzték a levesbe vagy gombótának.
m) Tarhonya
A keményre gyúrt tésztát nagyobb lyukú tarhonyareszelőn nyomkodták át,
majd a deszkán kézzel végig höndörgették, hogy a szemek golyócskákká alakul­
janak. Főként a Debrecen környéki tanyai gazdáknak és a pásztoroknak kedvelt
levestésztája.