Page 50 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

fehér hurkának. Mindkét hurkafajtát vastagbélbe töltötték, de a májast lehetőleg
vastagabba, mint a tüdőst.
A véres hurka lényege a vér, melyet vagy nyersen, vagy abárolva kevertek össze
a kásával. Kiegészítője a bélkövér mellett abárolt véres húsdarabkák. Fűszere a só,
bors és majdnem mindenütt a törött kapormag, vagy köménymag. A véreshurkát vé­
konybélbe töltötték. Zsákán a legutóbbi időkig sárga kukoricakásával töltötték, s itt
beledarálták a fehérmájat. Hajdúnánáson háj darabkákat is beledaráltak.
Mindhárom hurkafajtát töltés után főzték (abálták), majd rövid hűlés után ke­
mencében, tepsiben kisütötték. Először frissen, a disznótoros vacsorán ették, ami
megmaradt, abból a jó ismerősöknek kóstolót küldtek, s a maradékot hidegen ették,
míg el nem fogyott.
Kásás hurka. Újszentmargitán az apróhájat megabárolták, azután vöröshagy­
mával összesütötték. Az abárolólében megfőzték a köleskását, majd összekeverték a
hagymás hájjal. Sóval, borssal, majoránnával fűszerezték, s még ledarált nyers vörös­
hagymát is kevertek hozzá. Azután teknőben jól összekavarták és vastagbélbe töltöt­
ték. Újból kifőzték és sütötték, mint a rendes hurkát. 1 6 8
Csepleszpogácsa. Zsákán a disznóbelekről lehúzott, forró vízben megabált
csepleszbe májashurka masszát, középre diónyi kolbászhúst csomagoltak. Pogácsa
formára kerekítették, majd tepsibe rakták és kemencében kisütötték. 1 6 9
Hurkapite. Újszentmargitán készítették. Véres hurka anyagát tejjel jól összeke­
verték, beleöntötték egy jól kizsírozott tepsibe és szép barnára megsütötték. Kockára
vágva tálalták.
Gömböc. Minden településen ismerték és készítették. A kimaradt véres hurka
masszába főtt húsdarabokat (Kismarján az állát, Hencidán orját) raktak, megsózták,
paprikázták, s az egészet a vakbélbe töltötték. Azután kifőzték és felfüstölték. Ké­
sőbb gömböclevest főztek belőle.
Kisgömböc. Sárándon tüdős hurka maradékából csináltak kisgömböcöt. A
masszába a szúrás helyéről kivágott véres szalonna-, húsdarabokat kevertek. Később
ebből is gömböclevest főztek. 1
Pludéj. A balmazújvárosi németek készítették. A belsőségeket, a májat, a szí­
vet, tüdőt, lépet, vesét, a torokhúst, a bőröket és a fodorhájat, ezenkívül kevés sza­
lonnát együtt megabálták, majd megdarálták. Az abálólével hígítva összegyúrták és
vastagbélbe töltötték. Újból főzték, majd rúdra akasztva tárolták a fogyasztásig.
Volt, aki meg is füstölte. 1 7 1
Krumplis gömböc (krumbere gömböc). Karikára vágott krumplit, apróra vágott
vereshagymát, kockára vágott szalonnát, húsdarabkákat borssal, sóval, paprikával fű­
szerezve vastagbélbe töltötték. Majd forró vízben megfőzték és kemencében ropogós­
ra sütötték. 1
Hús szárítás. A pásztorvilágban régen nagy hagyománya volt a hús szárításnak.
A juh-, vagy borjúhúst előbb kifőzték, apró darabokra vágták, majd gyékényen k i ­
terítve a napon megszárították. A megszáradt húst régen bőrtömlőben, később vá­
szon tarisznyában tárolták, s ha a főzéshez kellett, csak vettek belőle. 1 7 3 Ma már