Page 197 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

IRODALOM

APOR Péter 1978.
Metamorphosis Transylvaniae. Bp.
BAKÓ Ferenc 1952.
Az erdőhorváti perecsütő asszonyok. Ethn. LXIII. 416-432.
BÁLINT Sándor 1962.
A kenyér és a kalács a szegedi néphagyományban. Néprajz és Nyelvtudo­
mány. Acta Universitatis Szegediensis, V-VT. Szeged
BALOGH István 1985.
Ebéd és vacsora. Adatok a debreceni étkezési szokásokhoz a XVH-XTX.
századból. Ethn. XCVL 324-326.
BANNER József 1973.
Táplálkozási hagyományok a németeknél. In: Mezőberény története I I .
(Szerk. SZABÓ Ferenc) Mezőberény. 363-378.
BARABÁS Jenő 1959.
Adatok a húskonzerváláshoz. Ethn. LXX. 439-440.
BARABÁS Jenő 1964.
Békés megye néprajza a XVIII. században. Gyula.
BARNA Gábor 1989.
A pásztorok művészete. In: Hajdú-Bihar megye népművészete. (Szerk.:
GAZDA László-VARGA Gyula) Bp. 51-93.
BÁRSONY István 1985.
A paraszti gazdálkodás feltételei és lehetőségei a XVIII. századi Bihar me­
gyében. Db.
N. BARTHA Károly 1946.
Faragó karám. Ethn. LVII. 67-71.
N. BARTHA Károly 1947.
Pásztori beszélgetés ételekről, főzésről, sírkútról, szalonnasütésről a Horto­
bágyon. Ethn. LVin. 235-237.
BÁTKY Zsigmond 1931.
Kuruglya és korcsoba. NÉ. XXHI.
BÁTKY Zsigmond 1919.
Tűzikutyák a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályából. NÉ. X.
BÁTKY Zsigmond é. n.
Táplálkozás. In: M N 2 I . Bp. 37-123.