Page 194 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 194

331  ECSEDI  1935.  134.
           332  KUTHY  1906.1.  54, és 308.  Kuthy színesen  írja  le a fonatos áruló  asszonyt: „gyalog  szalmaszéken
               ül" s leterített  vesszőkosárból  árulja  a  „gúzsformára  tekert, festett  bundaszínű",  „bakarasz  nagysá­
               gú  élesztős  tésztát",  melynek  hét krajcár  az  ára. Leginkább az  iskolások  veszik. Az asszony  a kö­
               vetkező  szöveggel  árulja:
                                         .Parázs,  ídes,
                                         Lapos,  szíles,
                                         Kóstolja  meg,  beh jó ídes!"
               Kuthy szerint ez  a szöveg  onnan származik,  hogy ugyanez az asszony  ősszel  sült  tököt  árul.  Színes
               leírást  ad a debreceni  fonatos  sorról: LOVÁSZ  1901.  45-46.
           333  LOVÁSZ  1901.  45-46.
           334  SZŰCS  1938.  221.
           335  Saját  családi  emlékem.
           336  VAJDA  1979.  342.
           337  Vö.: BERECZKI  1982.  189.
            338  ECSEDI  1935.  132.
            339  ECSEDI  1935.  132.
            340  ECSEDI  1935.  132.
            341  ECSEDI  1935.  132;  SZŰCS  1938.  221.
            342  Valószínűleg  őse  lehetett  a  székely  „kőre  leppencs",  amikor  a  tojással,  tejjel,  forrásvízzel,  fehér
               liszttel  kevert  tésztát  forró  kőre  loccsantották,  s így sütötték  meg.  PONORI  THEWREWK  1829.
               267-272;  Ismerte már Simái  Kristóf  is  a  XVIII.  század  végén.  SCHRAM  1964.  592.
            343  VAJDA  1979.  343.
            344  BÓDI  1985.  340.
            345  VAJDA  1979.  342.
            346  ECSEDI  1935.  152;  BÓDI  1985.  340.
            347  ECSEDI  1935.  152.
            348  ZSÚPOS  1986.  89.
            349  DÖMÖTÖR  1960.  47.
            350  MNL 4.  119-120.
            351  MNL 4.  119-120.
            352  SZABADFALVI  1963; Uő.:  1986.
            353  ENYEDI  1962.  429.
            354  BENCSUC  1973.  126.
            355  Uo.
            356  MNL.  5. 203.
            357  Az  1929-1933-as  gazdasági  válság  következtében  fellépő  ínséges  állapotokra  utal ECSEDI  1935.
               243-247.
            358  BÓDI  1985.  337.
            358/a  BALOGH  1985.  324-326.
            359  MNL 2.  60-2-604.
            360  BERECZKI  1982.  188-200;  SZŰCS  1938.  217; MNL  1. 746. Másképpen  látja  BÓDI  1985.  336,
               aki  Bárándról  közöl  heti  étrendet,  melyben  némileg  elválnak  a  húsos  és  a  tésztás  napok.  Itt kb. a
               szerda és a vasárnap  tűnik  húsos napnak.
            361  VARGA  1991.  190.
            362  Az  1930-as  évek  végén  magam  is tanúja  voltam, amikor a debreceni  szénavásártéren  a  helypénz­
               szedő  éppen  akkor kérte  egy  hencidai gazdától  a  „vámot",  amikor az  a  szénásszekér  tetején  fa­
               latozott.  A gazda  felháborodottan  szólt vissza: „..Jiát  nem  látja, hogy fröstökölök?" Nem  is állt szó­
               ba  a helypénzszedővel,  míg a  reggelit  be  nem  fejezte.
            363  MÁRTON  1968.  432-433.
            364  HOFER  1956.  501.
            365  ECSEDI  1935.  184.
            366  Ezt a számadó  kapta, aki ebből  kosztolta  a  bojtárokat.  DMNA  72/9-70.
            367  ECSEDI  1935.  184.
   189   190   191   192   193   194   195   196   197   198   199