Page 161 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 161

külön  előírásokkal  rendelkeznek, mint  pl. az  izraeliták, vagy a különböző  vegetáriánus
      stb.  szekták.
          Az  egyszerűbb  áttekintés  végett  tudnunk  kell,  hogy  az  étrend  a  paraszti  táplál­
      kozásban  is fogásokból  áll. Az  étkezés  állhat:
          a)  egy fogásból.  Ez  az  egy  fogás  lehet  nyerskoszt,  ami  legtöbbször  kenyér  sza­
      lonnával,  esetleg  zsíros  kenyér,  lekváros  kenyér,  legszegényebb  esetben  sós  kenyér,
      vagy „kenyír  magában",  „pucér  kenyér", már  valamivel jobb esetben kenyér  hagymá­
      val,  almával  stb.  Lehet  az  egy  fogás  főtt  étel, mágpedig  sűrűre  főzött  leves, valami­
      lyen  vastagétel,  hús, vagy  tészta.  Ezt  általában  „egytálétel"-nek  mondják.
          b)  két fogásból.  Ebben  az  esetben  az  első  fogás  mindig  leves,  a  második  lehet
      vastagétel,  hús,  vagy  tészta.
          c)  három fogásból.  Az  első  most  is  leves,  a  második  hús,  vagy valamilyen  vas-
      tagétel,  a  harmadik  tészta.
          d)  a négy fogás  úgy jön  létre,  hogy  a  második  fogást  megkettőzik.  Pl. külön  fo­
      gásként  tálalják  a  főtt  húst,  valamilyen  mártással,  és  külön  sült  húst.  Természetesen
      negyedikként  itt  is  tészta  következik.
          e)  négynél több fogásra  ritkán  kerül  sor.  Ilyenkor  szintén  a  főzelék-,  és  a  hús­
      félék  osztódnak  több  részre.  Pl.  a  főtt  hús-sült  hús  közé  bejön  a  töltött  káposzta  stb.
      Az  étkezéshez  kapcsolódó  italokat,  csemegéket,  gyümölcsöket  nem  szokták  külön  fo­
      gásnak  számítani.




                       A  hétköznapok   táplálkozási  rendje


          Az étkezések  állandó  szabályos ritmusa  főleg  a hétköznapi  táplálkozásban  figyel­
      hető  meg.  Ezen  belül  is  meg  kell  különböztetni  a  téli, a  nyári és  a  rendkMili  alkal­
      makat.

                               Téli  táplálkozási  rend

          A  téli  étkezési  szokásokat  is  három  kategóriában  kell  vizsgálni:
          a)  az  asztalnál  étkezők,
          b)  a  kint  lakók,
          c)  a  tarisznyás  emberek

          a)  Télen  minden  paraszti  rétegre  jellemző  volt,  akár  falun  lakott,  akár  tanyán,
      hogy  a  család  együtt  étkezett.  Ezt  a  típust  nevezzük  asztalnál  étkezőknek.  A  hagyo­
      mányos  étkezés  „etikettje"  leginkább  ennél  a  típusnál  figyelhető  meg.  A  napi  étren­
      det  illetően  két  tendencia  mutatkozik:  sok  helyen  él  még  a  napi  kétszeri  étkezés
      emléke,  de  a  XX. században  már  legtöb  helyen  télen  is  háromszor ettek.  A  kétszeri
      étkezés  esetében  9  óra  körül  volt  a  reggeli,  amit  nálunk  mindenütt  fröstök,  früstök
      néven  ismernek,  s délután  3-4  óra  körül  az  ebéd.  A  kettő  közül  az  ebéd  számított  fő
      étkezésnek.
   156   157   158   159   160   161   162   163   164   165   166