Page 14 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

Saláta (Kismarjában régen sajáta). Kertben termesztett, elsősorban baromfi
eledel, de - főleg öntve - nem túlságosan gyakori emberi táplálék is lehetet. Az igé­
nyesebb fejes saláta csak a XX. század derekától kezdett elterjedni.
Tök. Legelterjedtebb a köztesnövényként termesztett zöld disznótök, melyet
még zsenge korában használtak étel készítésére, különben állati takarmány. Újában
a kertben termesztenek spárgatököt, s ezt főzik. Sok helyen ismerik az ún. „isten­
gyalulta tököt", mely forró vízben gyalulás nélkül is vékony csíkokra bomlik. Régen
ismert téli csemege a fehér héjú, sárga bélü bécsitök, vagy sütőtök. (Hajdúnánáson
dinke, Hajdúböszörményben Unka). A sütőtök akkor jó, haparázs, ha a héja olyan
kemény, hogy az ember körme nem megy bele. A levágott szelet a vízben elsüllyed.
A sült tököt a debreceni piacon a kofák így ajánlották:

„Parázs, ídes, vastag, szíles,
Kóstojja meg, milyen ídes" 1

A töknek a magját szárítva csemegének ették, vagy olajat préseltek belőle.
Sáfrány. A XX. század elejéig vidékünkön igen népszerű, elsősorban a húslevest
színező fűszernövény volt. A »jodete sáfrányt" kertekben termesztették. Híres sáf­
ránytermelő falu volt Derecske.
Kapor. Kertekben félvad formában nő, ezért termesztésével külön nem foglal­
koztak, csak kapáláskor vigyáztak rá, hogy néhány tő mindig megmaradjon. Nyáron
zöld levelét, télen megszárított szárát, és mozsárban megtört magját használták kü­
lönböző ételek ízesítésére.
Torma. Régebben vad állapotban tenyészett a kertek alatt, de legtöbben a kert­
be is beültettek néhány tövet, ami ott minden gondozás nélkül szaporodott: mindig
volt annyi gyökerük, ami a házhoz kellett. A XX. század első felében Nagylétán és
a környező falukban kifejlődött a szakszerű tormatermesztés. Itt már nagyobb
mennyiségben piacra, sőt exportra is termelnek nemes tormát.
Komló. Régen a kenyérkelesztő pár elkészítéséhez kellett a komlóvirág, néhá­
nyan sörfőzéshez használták. Ezért legtöbb falusi kertben a kerítések mellett ott te­
nyészett a komló, jórészt elvadult állapotban, de mindig termett annyi, amire
szükség volt.
Egyéb fűszernövény. Idősebb adatközlők visszaemlékeznek még, hogy a XIX.
század végén használtak, illetve termesztettek majoránnát, ánizst, gyömbért, tár­
konyt, rozmaringot, bazsalikomot, borsfűt. Ezek több része színes virág, így főleg a
virágos kertekben volt a helyük.