Page 11 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

A NÉPI TÁPLÁLKOZÁS
NÖVÉNYI EREDETŰ ALAPANYAGAI

Termesztett növények

Búza. Megyénkben is a legfontosabb kenyérnövény, de míg a bihari részeken és
a Hajdúságban domináns növény, a nyíri falvakban másodlagos helyre kerül a rozs
m ö g é . 1 4 / a Termesztésének arányaiban a XVIII. század vége óta lényeges változás alig
történt. Korábban az őszibúza (Triticum vulgaris) mellett gyakran vetettek tavaszbú -
zát (Triticum aestivum) is. A XX. század elejéig még a domináns búzatermő tájakon
is gyakran vetették rozzsal keverve, azaz kétszeresként , 15
A búza tájunkon minden idők legfontosabb növényi alapanyaga: legtöbb helyen
életnek nevezik. Akinek földje volt, legelső célja a szükséges búzamennyiség megter­
melése. Egy főre régebben 1-2 mázsát, a XX. században 2-3 mázsát számoltak. Aki­
nek nem termett meg ennyi, az részes aratással, vagy más módon igyekezett
megszerezni. Akinek „nem volt meg a kenyere", az a legnagyobb nyomorúságnak
számított.
Rozs. Főleg a nyíri részeken a második legfontosabb kenyéradó növény. Itt szal­
mája is nagyon fontos tetőfedő anyag volt (zsupp). Évi szükséglete kb. a búzával
egyenlő. Sok helyen gabonának nevezik.
Kukorica. Ma legtöbb helyen tengeri néven ismerik, régen „indiai búzának" is
mondták (latin forrásokban „indici"). Főleg a fekete bihari földeken és a Hajdúság­
ban domináns növény, bár az emberi táplálkozásban betöltött szerepe éppen itt a
legkisebb. A XVIII. században betelepített románság körében sokáig az alapvető táp­
anyagok közt szerepelt. Ujabban mindenütt csak kenyérpótló, de főleg kásaétel, mely
sok helyen a köleskását helyettesítette. A kukoricát főzve, sütve vagy pattogtatva
eredeti mivoltában is fogyasztják. Főzték zsengés állapotában csuhástól együtt, vagy
télen a szemes tengerit cserépfazékban megfőzték. Sokan cukrot, mézet, Újszentmar-
gitán cukorrépát, Hajdúszováton mákot tettek a fövő vízbe, hogy ízletesebb legyen.
Levét köhögés ellen tták. 1 6 A még zsengés kukorica csöveket csuhéjától megfosztva
i
nyárson, vagy vasvilla ágára szúrva tűzön pirosra megpörkölték. Ha már kemények
a szemek, „öregszik", sütés előtt késel megvagdalták. 1 Újszentmargitán a már érett
kukoricaszemeket a tűzhely plattján, vagy a vaskályha tetején megpirították. Ennek
neve: dumó.
A rostakéregben, nyílt tűz fölött pattogtatott tengeri társasösszejövetelek ked­
velt csemegéje. Nagypénteken minden faluban pattogtattak tengerit. Ha nehezen pat­
tant, tréfásan biztatgatták: