Page 13 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

a pirított zsíros kenyeret dörzsölték be vele, mivel úgy tudták, hogy a fokhagyma gi­
lisztahajtó szer.
Retek. Falvainkban valószínűleg főleg a XX. században ismerték meg. Városok­
ban a bolgárkertészek árulták. Néhány tanult gazda termelt hónapos, vagy őszi ret­
ket, melyet nyersen főleg szalonnával ették. 2 4
Káposzta . Egyik legnépszerűbb, évszázadok óta termelt növényünk. Fontosságát
jelzi, hogy alig van olyan településünk, ahol a XVTII. században még ne lett volna
külön káposztás kert, torzsáskert. Legfontosabb káposztatermelő helység Hajdúhad-
ház, ahonnan régen szekerekkel, újabban vagonokkal szállították az őszi fejes ká­
posztát a környék piacaira. 2 5 De sok káposztát termeltek a bihari Tépe, Derecske,
Hosszúpályi, Monostorpályi, Hajdúbagos gazdái is. Ostváth Pál kiemeli Artánd, Gá-
borjon, Mezőpeterd káposztatermelését.
Régebben kevesebb fajtát ismertek. Általában termeltek nyári kelkáposztát, egy
korábbi és egy későbbi érésű fejes káposztát. Nagyon kevés helyen termeltek vörös­
káposztát. A káposztát kizárólag alapanyagként használták, csak a torzsáját ették
nyersen, elsősorban a gyerekek.
Karalábé. Kevésbé elterjedt, mint a káposzta, valószínűleg az újabb korban
meghonosodott növény. Elsősorban polgárosultabb családoknál főzték. Nyersen a
gyerekek ették. 2 6
Répafélék. A takarmányrépa kellemetlen íze miatt alig jöhetett számításba.
Céklát paraszti kertekben csak a XX. században termeltek. A cukorrépát ismerték,
de főleg az uradalmak termelték. Paraszti földeken az 1930-as évektől jelenik meg.
Ekkortól kezdték használni cukor pótlására. 2 7 Újszentmargitán tudnak arról, hogy
egyesek cukorrépát sütöttek és azt fogyasztották.
Paradicsom. Elsősorban kerti növény. Vidékünkön csak a XX. században ter­
jedt el. Nyersen 1945 előtt nem ették, csak étel alapanyagnak tekintették.
Paprika. Csak a XLX. század elején terjed e l , 2 8 elsősorban kerti növény. Zölden
ették szalonnával, de inkább pirosra érlelték, megszárították és fa mozsárban apróra
törve fűszerként fogyasztották. A fekete földön jobban termett. A kis-sáréti Berek­
böszörményben a múlt században eladásra is termelték, de kedvelt növény a Nagy­
sárrét környékén is. A falusi háztartásokban a XX. században már előnyben
részesítették az „édes nemes" pirospaprikát, de a pásztorok, tanyasi, pusztai férfiak
a nagyon erős csöves, vagy cseresznye paprikát kedvelték.
Sárgarépa, petrezselyem. Mindkettő vidékünk legfontosabb ételízesítő növénye.
Elsősorban kertekben termesztették, de Derecskén szántóföldi művelésben is terme­
lik, és piacokon, szekerezve árulták. Sok helyen a szőlősorok közé is vetették. A sár­
garépát, főleg a gyerekek nyersen is szerették. 2 9
Zeller. A hagyomány szerint Monostorpályiban Pálos-rendi szerzetesek honosí­
tották meg még a középkorban. Valójában később, kb. a XVIII. század végén bukkan
fel, de megyeszerte nem is terjed is. 0
Uborka (ugorka). Igen kevés adat alapján úgy tűnik, a X I X század eleje óta el­
terjedt kerti növény. Tájunkon nyersen nem ették, csak savanyított formában.