Page 77 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

218

A gazda jó mézes, paprikás szegfűs melegbort kínál. A nagy
orros kancsót sorra adja. Mikor az utolsó megköszönve vissza-
adja, nincs benne bor. A másik pár ember másik disznót vakar.
A bellér már a disznó alsófelét megvakarta. Hasára fordítja és
a hátát pár perc alatt megtisztítja. Tengericsutkát hozat,
egy-egy csutkával a két fülét kidörzsöli és kész a vakarás.
— Ha nem jól van, lökje gazduram a nyakamba ! —•
tréfál. Most jön a bontás. A magyar paraszt a legkitűnőbb
anatómus a világon. A disznót hasára fordítja, lábait hátul
kihúzza, elől alágyűri. így megáll magától. Veszi a bontókést,

Fig. 28. ábra.
Disznóvakarás Debrecenben. (Haranghy J. után).
Schweineschaben in Debrecen. Nach einer Zeichnung von Haranghy.

mely rendesen lopott bajonettből készült, levágja a disznó-
fejét úgy, hogy jobb szájaszegletén kezdi vágni és a bal szeglet-
nél abbahagyja. Most csontvágó-fejszé-ve 1 a kés mentén végig
ütögeti. A disznó feje leválik, az állat ott marad. A fejet belül
hosszába végigvágja. A velőt egy kis szilkébe teszi, az orrából
kihányja a nyálkás részeket és egy nagy kád hidegvízbe dobja.
A másik teendő az orja kivevése. Késével a disznó vállától a
faráig egyenes vágást tesz. Nagy ügyesség és gyakorlat kell
hozzá, hogy a vágás egyenes legyen. A gazda tréfál is vele :
— Ne hozzak egy léniát ?
— Nekem nem kell !