Page 72 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

213

kihúzza s a seben át ömlik a vér. Egy erősszívű vénasszony
egy cseréptálban fogja fel a kiömlő vért, mely ha megtelt,
egy cserépfazékba tölti, melybe elébb félmarék sót tett. Egy
fakanállal az egyik legény erősen kavarja. Míg az öregasszony
a fazéknál van, a bellér a tenyerével befogja a lyukat. Ha az
t
asszony jön a tállal, elveszi a tenyerét és a vér folyik ovább a
tálba. A disznó hátulját megemelik, hogy jobban jöjjön a vér.
Az állat hörög, rúgkapál, de lefogják a lábát.
Na elég lesz ebből ! — A disznót félrelökik, hogy bele
ne vergődjön a vérbe. Jöhet a másik. — A legények újra az
ajtónál vannak. Ámde a bentlevő disznók a vérszagtól és visí-
tástól meg vannak ijedve. Röfögnek és nem akarnak kifelé
jönni. A bentlevő fiú a bottal tuszkolja ki őket. Végre egyet

Fig. 25. ábra.
Disznóölés, vérvétel Debrecenben.
Schweineschlachten. Blutentnahme.

sikerül az ajtóig kituszkolni. Míg bámul meglepődve, a két
fiú megkapja a fülét és húzza kifelé. A többi disznók szörnyű
„ röfögéssel a pártjára kelnek a bentlevőnek, védik, a fiú
hiába üti-veri a tátogó, fogukat csattogtató disznókat, hirtelen
ki kell ugrania és az ajtót bezárni.
A megfogottnak már négyet ütöttek a fejére, de még
mindég el akar szaladni. Élénken visít. Még hamar kettőt
ütnek a fejére, koponyája betört, megszédül. A bellér megfor-
gatja benne a kést, nem jön vér. Megijedt — mondják mind.
Erre újra megforgatja benne a kést és erősen fekete vér kezd
szivárogni. — Csakugyan megijedt ! — hagyja rá a bellér.
Ami vér ki nem jön belőle, meglesz benne! Félrelökik a vergődőt,
mennek a többiért.