Page 69 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 69
210
háromszor annyit hizlalt, mint a szükséglete, úgy gondolván,
hogy a felesleget eladja, a magáé ingyenben marad. Baj meg
ugyanannyi van eggyel-kettővel, mint néggyel-hattal. A disznót
nyár utóig eljavítja egy kis árpával, moslékkal, szeptemberben,
f
tengeritörés után, fogja be hízni. Ha jól eszik, novemberre
szép lesz. Ekkor hideg kezd lenni és a disznó nem eszik, meg kell
ölni. November közepén kezdődik a disznóölés és március ele-
t
jéig art. Előbb nem lehet ölni, később sem, mert a szalonna,
13. csontvágó fejsze, 14. hájvarrótű, 15. szúró kés, 16—17. vakarókés,
18. acél marhafejes markolattal, 19. húroló csontból, 20. késtartó faké-
regből, 21. kolbászhúsvágó kés finánckardból hüvelykújjkarikával.
Déri múzeumban.
13. Beinaxt, lé. Nadel zum Nähen des Schmers, 15. Stächmesser,
16. Schabemesser. 18. Schleinfmesser mit rinderköpf ingem Griff.
Előkészület a disznótorhoz.
A gazda a feleségével beszéli meg, mikor ölnek disznót,
(debreceniesen disztö), hányat ölnek és kit hívnak meg disznó-
torra, (a debreceni népnyelvben disztótor.) Hívnak egy bellért,
vagy mint mondják : paraszthentest, a többi a rokonság lesz.
A hivogatás kötelessége a gazdáé, a gazdasszony az ellátás
felől szorgalmaskodik.
Két nappal előbb már a meghívások megtörténtek, az
utolsó napon már a közeli rokonok közül egy-kettő előjön
segíteni. A férfiak a gazdának, a nők a gazdasszonynak
segítenek. A késeket, fejszéket, vakarókat egy kis kulacs bor-
ral elviszik a házi kovácshoz. Ez jól megköszörüli. A régi világ-
ban szekérrel, néhány kő-sóval elmentek a szárazmalomba sót