Page 57 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 57

198

            mejjehúsa.  Ezzel  a  tyúk  fel  van  bontva.  A  darabokat  vízben
            megszítatja.
                A  konyhán   már  forr  a  víz.  Beleteszi  a  jól  megtisztított
            tyúkot.  Sót  tesz  bele.  Gyökeret  tisztít  és  egészben  teszi  bele.
            Befedi,  hadd  főjjík  !
                Míg  a  hus  fő,  egy  kis  tésztát  gabalyit.  Leginkább  laskát  főz.
            Pár  marék  tésztalisztet  vesz  a  gyúróteknőbe,  középen  üreget
            váj  ki,  és 3—4  tojást  beleüt.  Felőgyelíti  és keményre  meggyúrja..
            Azután  a  nyujtótáblán  elnyújtja,  szikkadni  hagyja.  Azután  a
            szép  sárga  papírszerű  vékony  levelet  tekercsbe  hajtja.  Egy  éles
            kést  vesz  elő,  balkezének  három  ujját  a  tekercsre  teszi  és  előtte
            a  késsel  minél  vékonyabbra  vágja  a  tekercset  úgy,  hogy  az
            ujjait  lassan  húzza  visszafele,  a tekercsen  a  késsel  vágja  utána..
            Mikor  egy  részt  felvágott,  leteszi  a  kést  és  a  tésztát  elrázza  a
            táblán.  Selyemszerű,  a  pompás  tészta  nem  áll  össze.  Közben  a
            hús  felforr.  A ajtékját  leszedi  és  egy  kis ányérba  teszi  a  macs-
                                                   t
                         t
            kának.  A  hús  fő.  Ő  tesz  a  tűzre.
                                              t
                Mire  a  tésztát  elvágja,  a  fiatal yúk  meg  is  főtt.  Biztonság
            okából  kivesz  egy  darabot  két  ujja  körmével  megcsípi,  erről
            megtudja,  hogy  puha-e.  A  vén  tyúkot  tovább  főzik.
                Ha  megfőtt,  kiszedi tálba  a húst.  A levét  megszűri  és  vissza-
            tölti  a  kaszrolyba.  Megkészíti.  Ez  abból  áll,  hogy  a  levesnek
            kóstolással  savát,  borsát  megadja,  jóféle áfrányt  tör  a  nyújtó-
                                                   s
            fával,  ezt  beleteszi.  Felfőzi  vele  a  húslevet.  Mikor  felfő,  zubog,
            beleveti  a  tésztát  jó  bőven,  óvatosan  kavargatja,  hogy  össze  ne
            álljon.  A  zubogó  lének  a  fővése  a  hideg  tésztától  eláll.  Langalót
            tesz  a  tűzre  és  addig  főzi,  míg  meg  nem  fő  a  tészta.  Egy  fövés
            elég  neki.  Hamar  megfő.  Nagy  ünnep  első  napján  a  tyúk-
            húst  csigával  főzik,  ez  régi  ünnepi  leves  a  magyarnál.
                A  tyúkhúst  rendesen  laskával  főzi  a  debreceni  asszony.
            Minden  polgári  családnál  nagyon  szeretik.  A  debreceni  szüle-
            tésű  nagy  színművész,  Újházi  Ede  is  szülővárosában  szerette
            meg  és  mikor  budapesti  lakos  lett,  ha  jót  akart  enni,  tyúkhús-
            levest  főzetett  magának  laskával.  Ezért  a  fővárosi  vendéglősök
            Új házi-tyúkleves  néven  hozták  forgalomba  és  terjesztették
            vidékre  is  a  hússal  tálalt  laskalevest.
                Ezután  kitölti  a  tálba,  beletesz  annyi  darab  húst,  ahányan
            esznek  és  hűlni  hagyja.  A  gyermeknek  tesznek  tányérba  ételt,
            húst  is  csont  nélkül.  A  felnőttek  körülülik  az  asztalt  és  esznek
            a  tálból.  Kenyeret  vágnak.  Merítenek  keveset  a  kanálba,  harap-
            nak  kenyeret  és  így  esznek.  Mikor  elég  levest  esznek,  kiveszik
            a  húst,  a  kezükbe  veszik  és  úgy  rágják  le  a húst,  a  csontot  pedig
            az  asztal  alá  vetik.
                A  háború  óta  a  legtöbb  módosabb  helyen  a  tál  mellé  tá-
            nyért,  kanalat  tesznek,  levesmerőkanállal  mernek  a  tálból  a
            tányérba  és  ebből  esznek  evőkanállal.  Kést,  villát  a  nép  nem
            használ  a  tyúkhúslevesnél.  Tészta  van  benne  jó  bőven  úgy r
   52   53   54   55   56   57   58   59   60   61   62