Page 53 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

194

darab a csigacsináló. A fő alak a tüköroszlop kiképzés, melyre
felül egy hatalmas mintás virágdíszítést ültetnek, amely vagy
késsel ki van szedve, vagy be van nyomkodva, vagy gipszmintá-
val kinyomva. Mindezek tetejében a stilizált tulipán. Pipás
munka, mert a pipás szeretett gipszmintával dolgozni, hiszen
a pipát is ilyennel nyomta ki.
Valamennyi mázolva van. A máz színe barna, zöld, fehér,
krém- vagy csontszín. Mind kiképzésük tekintetében, mind a
máz szép élénk színe miatt egyik legkedvesebb cserepeknek
kell tartani, a magyar népies kerámiából. Rovátkáit a máz
befolyta, így a tésztát nem képezte jól ki, dolgozni is nehéz volt
rajta. Inkább dísznek tartották, de csigát nem igen csináltak
rajta. Legtöbb a XIX. század második felében készült.
A negyedik csoportba sorozhatnánk azt az elvétve talált
fésüs-munkát, mikor a fésűs vagy csutorás szaruból készített
kisalakú csigacsinálót, mivel ez inkább csak kivételszámban
megy, nem állítottunk fel új csoportot számára.
A csigacsinálás úgy történik, hogy a jó tojásos-tésztát jó
keményre meggyúrják, kicipózzák, a cipók tetejét zsírral meg-
kenik, nedves ruhába beteszik, hogy meg ne száradjon nagyon.
Ezután szép vékonyra, mint a papír elnyújtják. A levél egy
részét felcsavarják és rhrombus alakra vágják. Most mindenki
vesz maga elé egy csipetet. Ezt egyenként ráteszi a csiga-
t
csinálóra úgy, hogy a ompa vége felfelé essék, ráteszi a pende-
rítőt, arra csavarja, miközben végighajtja a csigacsináló rovát-
káján. Ez által egy belül üres, kívül csavaros alakú tészta kelet-
kezik. A leányok beszélgetés közben egyre-másra penderítgetik
a csigákat. Ha szép, vékony, apró a csiga, akkor ízletes. Vastag
tésztából készült nagy csigának restcsiga a neve. Magának a
családnak kevés kell, maguk is megcsinálják. Ámde lakodalomra
sok kell. Ilyenkor összegyűl az egész rokonság és egész nap, fél-
éjjel csinálják a csigát. Mikor készen van, a legények cigányt
kerítenek, táncraperdülnek, „letapossák a csiga végét."
Ma Debrecenben a piacon is árulják tésztaárus asszonyok
t
a csigát, sőt észtagyárakban is készítik. Ez azonban korántsem
olyan ízletes, mint a nagy gonddal, tudással és szeretettel
készített házi csiga.
Citromos, mazsolás-csirke. Ezt olyan becsináltra készítik.
Levébe citromkarika szeleteket és mazsolát tesznek, esetleg egy
pár babérlevelet, kis borsot. Vékony rántással megsűrűsítik.
A debreceni ember a galambhúst — bár nem valami falós -
szívesen megeszi. A fiókát eszi, a vén nem kell neki. A galambot
paprikásan, rántva és fokhagymás lével eszi. A paprikásnak
elaprít hagymát, paprikát tesz a zsírba. Belehányja a feldarabolt
galambhúst és főzi. Ha megfőtt megeszi.
A ántott galambhúst ugy csinálja, hogy a besózott húst
r