Page 28 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

175

kész a jó sűrű erős leves, melyből egy mélytányér leves egy jó
darab hússal elég egy rendes ebédre. Sokszor egy kis ecetet is
töltenek hozzá, így még jobb. A debreceni polgári osztályban
nagyon szeretik.
18. Ecetes, vereshagymás ecetes, kanecetes. Debrecenben és vi-
dékén nagyon kedvelt eledel volt, sőt az ma is. Érthető is, hiszen
a víz rossz, elrontja az ember gyomrát, a jó erős ecetes lé üdítő-
leg hat a beteg gyomorra. Másfelől ez az étel legtovább elállott
úgy, hogy a debreceni anyákra ezt hordották nagy mennyiség-
t
ben.
Ez a népszerű és jóízű eledel igen egyszerűen készül. Egy jó
csomó avas disznóhúst felvágtak. Forró vízben megmosták
egy nagy tálban, a húsmosó tálban, feltették óriási nagy cserép-
fazékban a szabad tűzhelyre főni. Mikor a hús megfőtt,
kiszedték a fazékból egy nagy tálba, a levét a csontmaradékok-
tól meg a húsféregtől egy szitán megszűrték, ezután vissza-
töltötték a levét a fazékba, megkészítették. Óriási tál veres-
hagymát tisztított meg a gazdasszony és karikázott fel. Ebből
jó bőven tett bele. Szép piros sűrű rántást bőven oldott fel
forró húslében és beletette a fazékba. Nem sajnálta a szép piros
tört paprikát sem, sőt jó adag kerti sáfrányt is tört bele a szí-
néért. Mikor az egész megfőtt, ecetet töltött bele és kész volt a
savanyú lé. Végül még a húst számolta be. Minden emberre
két-két darabot egy ételre, egy fazékban volt két-három étel
t
savanyú lé is. Ügyhogy minden fazékban udta három ember-
t
nek két ételre való. Ennek a anyán elég is kellett lenni. A sa-
vanyú lé inkább tanyai eledel, otthon ritkán ették. Felmelegítve
kenyérrel kanalazták a levet, eszik rá a füstölt disznóhúst és
azután megint a levet kanalazzák. Jó ízletes tápláló, sőt nehéz
t
étel. A anyai élelmezésben ma is elsőrangú szerepet visz Debre-
cenben.
A savanyú levet főzik borjú-csülökkel és orrával. Sőt nem
ritkán a tehén lapockás, tarjás részével is.
19. Fej ír ecetes. Abban különbözik a savanyú létől, hogy ebbe
nem rántást és vereshagymát tettek, hanem ahány emberre
t
főzték, annyi ojást leütöttek, bele lisztet ettek, hígra felkavar-
t
ták. A füstölt disznóhúst megfőzték, a levét megszűrték, vissza-
töltötték és megkészítették úgy, hogy a forró léhez ezt a tojás-,
lisztanyagot hozzáöntötték, babérlevelet tettek bele, jól fel-
főzték. Ecetet öntöttek bele és készen volt. Nevét fehér színétől
kapta. Most még minden emberre jó ökölnyi húst ettek bele a
t
lébe, ételes fabodonba vagy vászonfazékba vitték a tanyára.
A jóféle erős ecettel öt-hat napig is elállott. Melegítették és
ették kenyérrel. Ma már kiment a divatból.
20. Habart húslé vagy kaszáslé. Nyári étel a mezei munkások-
nak a Nyírségben és a Bodrogközben. Ez úgy készül, hogy