Page 25 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 25

173


     a  csontot.  Azután  a  két  fület  egy  kis  koponyával  levágja.
     Ez  a  legjobb  falat.  A  szeme  körül  nagy  csontot  vág,  ezen  nagyon
     kevés  a  hús.  Most  egy  tálba  hányja,  forróvizet  tölt  rá,  éles-
     mosóval  dörzsöli  le  a  kormot  a  húsról.  Ha  nem  tisztul,  kis  kés-
     sel  kaparja.  A  gondosan  megmosott  és  megtisztított  húst
                 r
     kasztrolyba akja  és főzi.  Egy  másik  edényben  meg  a  paszuly  fő.
     A  kemény  hús  lassan  szépen  megfő,  puha,  ízes  lesz.  Ekkor  a
     gazdasszony  kiszedi  a  húst  egy  tálba,  a  húslevet  szitán  meg-
     szűri,  megkészíti  rántással  és  hagymával.  Ebbe  só  nem  kell,
     mert  a  hús  nagyon  is  sós.  A  paszuly  levét  letölti  és  a  megkészí-
     tett  húslével  engedi  fel.  Ez  azután  pompás,  lehet  enni  melegen,
     hidegen.  A  fő  az,  hogy  jó  sűrű  legyen,  hogy  falhassa  az  ember.
     Ebből  ha  jólakik,  mindjárt  olyan  kemény  lesz  a  hasa,  hogy  ,,a
     kaszát  meg  lehetne  rajta  kalapálni."  Ekkor  azután  dalolhatja
                Csongorádi  bíró  lyánya  Mariska
                Paszulyí  fözött  vacsorára  csuhajja  !
                Olyan  sűrű  volt  a  leve,
                Megállott  a  kanál  benne.

          Ha  egy  jó  tányér  paszulyt  egy  jó  darab  füstölthússal  és
     egy  jó  karéj  kenyérrel  megeszik,  nem  kell  neki  étel  másnap
     délig.  De ókat  iszik  rá,  bort,  vagy  vizet,  aszerint,  hogy  gazda-e,
              j
     vagy  csak  szegín  szógalegín.
          Debrecenben  a  paszulyt  csak  rántással  főzik,  de  a  Nyírsé-
     gen  sokhelyt főztek  habart  paszulyt.  E  célra ófajta Erzsi  paszulyt
                                              j
     főztek,  fele  fővésében  megsózták,  ha  megfőtt,  vékony  habarás-
     sal  behabarták  és  ecetet  töltöttek  bele.
          14.  Espékes  paszuly.  Jó  büdöskőpaszulyt  puhára  főztek,  jó
     piros  rántást  sütöttek,  abba  reszeltek  egy  fű  vereshagymát.
     A  rántást  hidegvízzel  feleresztették,  sót  tettek  bele.  Annyi
     levet  csináltak  neki,  hogy  híg  ne  legyen,  de  öreg  se.  Ekkor
     felfőzték, ettek  bele  néhány  cikkely  foghagymát,  egy  jó  nagy
               t
      babérlevelet,  ujjnyi  darab  fahéjat,  egy  kis  ecetet,  a  felfővés
     után  három   kanállal  olvasztott  mézet.  Nagyobb  gazdáknál
     főzték.
          15.  Édes  paszuly.  Fehér  paszulyt  főznek  e célra.  Tesznek  bele
      disznóhúst.  Ha  vén  a  disznó,  külön  főzik  meg.  Mikor  mind  a
     kettő  megfőtt,  összetöltötte  a  levét,  felfűszerezte  borssal,  egy
      pár  cikkely  foghagymával.  Közben  gyúrt  egy  kis  kemény  tész-
      tát,  elcsipkedte,  külön  megfőzte  sósvízben,  leszűrte  és  a  tésztát
      a  paszulylevesbe  tette.
          A  rántás.  A  debreceni  ember  ételeit  rántással  készíti.
      Olyan  vidéken,  ahol  a  zsír  szűkiben  van,  inkább  habarnak  az
      ételre.  Debrecenben  tömérdek  rántást  elfogyasztanak.  A  rán-
      tást  a  gazdaasszony  előre  megsüti.  Nagy  lábosban  jó  sok  zsírt
      felolvaszt,  ebbe  annyi  finom  lisztet  tesz,  amennyit  a  forró  zsír
   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30