Page 22 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 22

170

           felveti  a  forró  lé  a  tetejére  és  itt  fő.  Néha  megkavarja,  hogy  el
           ne  máljék,  vagy  szét  ne  főj jön,  össze  ne  ragadjék.  A  pépszerű
           tészta  szépen  megnő,  puhára,  lyukacsosra  fő.  Leveszi  a  tűzről
           és  pompás  pergeltleves.  Ha  keményre  kavarta  a  pépet,  nem  fő
           meg,  hanem  kemény  marad,  nem  jó.  Ha  folyékonyra  kavarta,
           szétmállik  a  forró  vízbe,  ekkor  sem  jó.
                Ma  az  úri  osztály  nem  eszi  levesen,  hanem  lé  nélkül  körítés-
           nek  használja  pecsenye  mellé,  vagy  pörkölthöz,  de  ekkor  már
           a  városi  ember  nyelvén  nokkedli  a  neve.  A  paraszt  e  szót  nem
           ismeri,  az  ételt  ilyen  formában  nem  eszi.
                9.  Csorgatott  leves.  Ez  is  pergelt  leves.  Úgy  készül,  mint  a
           felvert galuska,  csak  a  pépet  egészen  hígra  hagyják  és mikor  a  lé
           forr,  egy  nagy  kanállal  vesz  ki  belőle,  vékonyan  hosszan  bele-
           csorgatja.  Mindaddig  ismétli,  míg  a  pépből  van.  Kikaparja  a
           tálat  és  főzi  a  csorgatott  pépet,  míg  végre  készen  van.  Ekkor
           körülülik  az  edényt  és  megeszik  a  levest.  A  szegényasszony
           változatosság  kedvéért  sokszor  megfőzi  e  gyorsan  készülő
           ételt.
                10. Táskaleves.  Ez  is pergeltleves. Gyúrnak  egy jó levél tojásos
           tésztát,  jó keményre  hagyják.  Pergelnek  jó  bőven  sósszalonnát.
                 e
           Mikor lnyújtják  a tésztát  szép vékonyra,  megöntözik  jó  bőven  a
           pergeltszalonna  zsírjával.  Nem  baj, ha  néhány  tepertő  is  ráhull.
           Azután  törtborssal  szép vékonyan  behintik.  Ezután  felgöngyölí-
           tik.  Előbb  a  legszélét  levágja,  ezt  ujjai  között  hengeralakúra  so-
           dorja, ezt is íznyire elvagdalja. Ez nehezebben  fő, azért elébb  bete-
           szi  a fővőlébe.  Mikor  a  tésztát  kétszer-háromszor  összehajtották,
           késsel  levágják,  így  5—6  háromrétű  kolbász  keletkezik,  ezt  a
           gazdaasszony   kezével  ellapogatja  s  derelyemetszővel  íznyi
           darabokra  elvagdalja.  Közben  egy  kaszrolyba  vizet  tett,  ebbe
           sót,  borsot  tesz.  Rátölti  a  zsírt  tepertővel  együtt  és  főzi.  Mikor
           a  víz  felfőtt,  a  tésztadarabokat  belehányja  és  megfőzi.  Mint
           levest  nagyon  szeretik,  én  is  nagyon  szeretem.  Hajdúböször-
           ményben   hurkatésztá-nak  nevezik.
                11.  Csimbókos  galuskaleves.  Tésztát  gyúrnak  vízzel,  tojással,
           elnyújtják  vékonyra.  Ekkor  serpenyőbe  olajat  melegítenek,
           egy  fő  vereshagymát  benne  megpirítanak  és  beletesznek  egy
           késhegy  paprikát  is.  Ezzel  az  elnyújtott  tészta  egy  részét  tollal
           megkenik,  ezt  a  részt  háromszorosan  összehajtják,  derelye-
           metszővel  megvágják,  ebből  20  cm-t  elvágnak,  megsodorintják
           és  csimbókra  kötik.  így  folytatják,  míg  a  tésztából  tart.  Ekkor
           levet  készítenek  neki.  Pergelnek  kis  sósszalonnát.  Erre  vizet
           töltenek,  sót,  borsot,  petrezselyemlevelet  tesznek  bele.  Mikor
           felfő,  a  tésztát  belehányják  és  megfőzik.  Szokták  a  tésztát
           külön  megfőzni  és  a  kész  lébe  beletenni  a  pergeltszalonnát  és
           zsírját  rátölteni.  De  jobb  belefőzni  a  levébe  a  tésztát.  Tisza-
           háton  főzik.
                12.  Kukó.  Leves  étel.  Se  nem  húsleves,  se nem  pergeltleves.
   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26   27