Page 210 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

370

sok tréfát csináltak a zsidóbicskával : Ej h mikor én még légin
vótam, kilenc zsidóbicska lógott a gatyám madzagán, a tizedik
meg ott handarikázott a sutba !. . .
A zsidóbicskából fejlődött ki külföldi hatásra a különféle
fanyelű egyenes kés, csont- és szarunyelű behajtós kés. Idők
folyamán a debreceni behajtós késekre villát szereltek. Előbb
a villát a késnvél végébe dugták, ez a jar villás-kés, később olda-
lába szerelték s ez az oldalvillás-kés. A debreceni késesek ebben
remeket tudtak csi-
nálni. Ma már Deb-
recenben egy késes
van, s ez is küzd
a mindent legázoló
gyáriparral. Ennek a
munkájával kell meg-
elégedni.
A kanál szintén
régi eszköze az em-
bernek, talán egyenlő
a késsel. A debreceni
tanyai ember övedző-
nek tréfálja. A leg-
régibb ember nem
használt kanalat. A
leves ételt itta, nem
kanalazta. így eszik
a levest a török, arab
népek ma is. De már
a bronz korban talá-
lunk kagylóhéjakat,
melyeket fadarabba
szorítva kanálként
Fig. 115. ábra. használtak. Ez a ka-
Evőkanalak fából. Déri múzeum. nál primitív népeknél
Hölzerne Esslöffel. Déri Museum. ma is megvan, sőt
egész szegény halász,
nadályos embernél még én is láttam a Tiszamentén. Elvétve
agyagból, sőt csontból is csináltak kanalat. Én azt hiszem a
legtöbb kanál fából készült. Egy darab fából hamar kanalat
faragott a szegényember, evett vele, ha eltört, elveszett,
csinált másikat. Ézért mondja a közmondás : cseréptányér
fakanál : ha eltörik se nagy kár !
A tiszamenti utamban nagyon sokszor áttam, hogy nyárfa
l
gallyból pár perc alatt nagyon takaros kanalat csináltak a halá-
szok. A régi kanalak formája hosszúkás volt. Ezért a magyar
csónakfejű kanálnak nevezte. Vagyis a kanálnak van feje,
nyele és kettőt összekötő nyaka. Az egyfajta evőkanálból