Page 211 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

371

idők folyamán a különböző ételekhez különböző kanalak
fejlődtek ki, de ezek már jobbára kerekfejű bikkfából készültek.
Nevük is más lett. Az evőkanalon kívül vannak rántáskavaró,
kásakavaró, kovásztevő kanalak. Ezek egész laposak. A lencse-
törő kanálnak domború háta van. A pergelő-kanál is öblös,
de ki van lyuggalva. A kóstoló, tejfelmérő kiskanál, nagy, kicsi,
leveses hosszúnyelű fakanáltól az óriási szőlőrakó, hatalmas öblös,
cseberszerűJfakanálig nagyon szép tanulságos változata van

Fig. 116. ábra.
Fakanalak. 1—5. Merőkanalak. 2. Aludttej-evőkanál. 3—8. Rántás-
kavaró. 6. Kovásztevő-kanál. 7. Zsírsütő-kanál.
Hölzerne Löffel. 1—5. Schöpflöffel. 2. Esslöffel zur Sauermilch. 3—8. Löf-
fel zum Rühren der Einbrenn. 6. Löffel zum Sauerteig. 7. Seihlöffel
zum Schma1z\
f
f
a akanalaknak. A akanalakat a XIX. század folyamán az erő-
sebb, tartósabb vaskanál kiszorította. Vaslemezből préselték.
Ekkor jöttek divatba a nagyon erős kerekfejű hosszúnyelű,
vaskanalak, melyek, ha el nem lopták, egy emberéletig tartottak.
A pásztor, napszámos, kisgazda nagyon szerette, könnyen
lehetett vele főzni, enni, könnyen lehetett tisztántartani.
Ebben is több változat volt. Volt kisfejű, nagyon hosszú nyelű
főző és nagyobb, öblösebb fejű, rövidebbnyelű evőkanál, jelleg-
zetesebb volt a teljesen lapos fejű nagyon erős nyelű kása-
21