Page 166 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

326

hús, kolbász, hurka. Más évszakban paprikás csirke, sült tyúk.
Sütemény : Túrósbéles, kalács.
Disznótorban. Reggel : a henteseknek, belléreknek meleg
kolbászt és oldalt, meleg pogácsát és meleg mézesbort adtak.
Délelőtt ha nagyon hideg volt, melegbort, egésznap pedig hideg-
bort adtak. Ebédre : tyúkhúslevest, töltöttkáposztát, pulyka-
vagy kappanpecsenyét kaptak. Vacsorára : szilvaízből ciberét,,
hurkát, kolbászt és ha délről maradt, hideg pecsenyét, néha
fánkot is kaptak.
A régi világban, a céhek életében nagy ünnepség volt a
céhmester-választás, társpoharazás, mesterasztal. Mindegyiket
nagy közös evés-ivással ülték meg. A késesek szabadalmában
1711-ben ez foglaltatik: Valamely legény akar honvaló, akar
jövevény légyen az, az ki a késcsináló mesterek közzé akarja
magát adni és mesterré akar lenni, tehát az ilyen legény az ő
mesterségének megmutatására próbaművet tartozzék elsőben
megcsinálni... Míg pedig a remek elkészül, a látómestereknek
illendő étellel és itallal gazdálkodni tartozik... Elkészülvén a
remek, a céhmester azzal együtt egy pint borral mutassa be az
akkori városunk bírájának. . . Az új mester a késcsináló meste-
rek közzé bevétetvén, a céhnek egy temérdek fazék káposztás
húst, két yúkot főve, egy malacot sülve* elegendő fejér kenyeret,
t
azonkívül diót, mogyorót és elegendő bort tartozik adni. 1
A szíjgyártócég artikulusában 1683-ban a IX. szakasz így
intézkedik : Űjév első napján a szíjgyártó mesterlegények
attyoknak és anyjoknak ajándékkal kedveskedjenek. Az aján-
dék bevitelekor az Attyok és Anyjok látván az mesterlegények-
nek hozzájuk való szereteteket ők is az ő becsületekért tartoz-
nak a legényeknek egy vacsorát, úgymint : négy tál étket, ez
mellé az vacsorán elégséges bort adni. Vacsora után ha az
legény atyafiak mulatni akarnak, magok pénzén kell bort
hozatniok. Ugyancsak itt a következőket olvassuk :
j
,,... az apród kérésnek penig minden hétre 12 pénzzé árjon
az félesztendeig, félesztendeje eltelvén ha társbért kíván, tar-
tozik társpohárral, három tál étekkel, egy kappannal az pecse-
nye mellé és tizenkét iczcze b o r r a l . . . "
A városi tanács ezt 1737-ben megerősíti mondván :
Az Aritukulusok szerint tartozik az Iffju bejelentéskor adni
4 tál étket, 12 itczcze bort és a céhládájába két aranyat.*
A fésűsök és gombcsinálók 1674-ben ilyen mesterasztalt adtak :
Egy temérdek fazék káposztás hust, két yúkot főve, egy mala-
t
cot sütve, elegendő fehér kenyeret, azonkívül diót, mogyorót
és 4 forint ára bort ! Ezeket végbevivén úgy lészen tökéletes
1 A késesek privilégiuma. 1711. Déri múzeum lelt. : II. 1910. 449.
2 Közli : dr. Bartha Károly : A debreceni fésűs mesterség. Buda-
pest, 1929. 18. lap.