Page 165 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 165

325

      Aranysárga  szirmai  pedig  ékessége  a  kertnek.  Szirmait  kora
      reggel  vagy  napszálta  után  kitépik,  megmoncsolják,  egy  kis
      ecetben  vagy  vízben  begyűrjék,  egy  éjszaka  csomóban  hagy-
      ják,  reggel  a  szárítón  szétterítik,  megszárad,  elteszik.  Használat
      előtt  megtörik.  Rendesen  hagymás   ecetes,  krumplilevesek
      színesítésére  használják.  Sok  kell  belőle,  mert  sokkal  kevésbbé
      fest  mint  a  jó  sáfrány.
          Kapor.  Az  étel  ízesítésére  szolgál.  A  zöld  levelét  tökkáposz-
      tába,  derelyébe  teszik,  galuskával  főzik.  Kórójával  káposztát
      savanyítanak,  magját  megtörik  és  véreshurkába  teszik.
           Foghagyma.  Szintén  az  étel  ízesítésére  használják.  Nyersen
      szalonnával  eszik,  kolbászba  teszik,  húst  dugdosnak  meg
      vele  stb.
                                                            -    1
                    IX.  Mit  ettek  alkalmakkor.

          Bár  a  debreceni  polgár  étkezésében  nagyon  egyszerű  volt
         legtöbbször  egy tál  ételt  evett  —- ünnepen  kalács  került  még
      asztalára,  mégis  ha  valami  alkalom  volt  nála,  akkor  sokszor
      még  az  erején  túl  is  kitett  magáért.  Kitűnő  vendéglátó  volt
      -ennivalóban  és  italban  is.  A  házától  nem  könnyen  szabadult
      az  ember,  kivált  meg  józanon.
          Ilyen  családi  alkalom  volt  a  kézfogó,  lakodalom,  névnap,
      szüret,  disznótor.  Kézfogón  a  lány  szülei  látták  vendégül  a
      vőlegény családját és rokonait.  Jómódú  háznál  1. csigaleves yúk-
                                                             t
      hússal,  2. töltöttkáposzta  és  malactokánv  volt  feladva;  3.  pulyka-
      kappan  egészben  sütve  ;  4.  malacpecsenye  befőttel,  szilvával  ;
      5.  tészta  :  fánsült  kalács  volt  ;  6.  gyümölcs  ;  7.  feketekávé.
          Lakodalomban    kétszer  terítettek.  Az  esküvő  után  ebéd
      délután  2  óra  tájban.  Az  ebéd  eltartott  4—-5  óráig.  Étrend  a
      fenti  volt.  Azután  megkezdődött  a  tánc.  Este  úgy  9  óra  tájban
      tejeskávét  hurcoltak  zsíros  vagy  vajaspereccel,  ezenkívül  a
      férfiaknak  kalácsot.
          Éjfélkor  újra  terítettek,  asztal  mellé  ültettek.  Hideg  pecse-
                         f
      nyét,  sonkát,  forró ánkot  adtak  fel,  bor  is  volt  bőven.
          Hajdúböszörményben    a  lakodalomban   régen  csigaleves
      tyúkhússal volt,  a  főtt  tyúkhúst  levessel  ették.  A  leves  után
      töltöttkáposzta  és  tejbekása  következett.  Sült  tyúkot  éjjel
      ettek,  amikor  a  héríszesek  (a  menyasszony  szülei  és  hozzátar-
      tozói)  megérkeztek.
          Keresztelőben  ebédet  adtak.  Csigalevest  tyúkhússal,  sült
      kappan,  pulyka,  fánsült  kalács.  Bor  sok.
          Szüreten  reggel  kalács.  Délben  ebéd  :  Csigaleves,  töltött-
      káposzta.  Vagy  pulyka,  csirke  serpenyőben  sülve.  Este  juhhúsos
      kása.
          Névnapokon  vacsora  az évszakhoz  képest,  télen  főleg  disznó
   160   161   162   163   164   165   166   167   168   169   170