Page 115 - Debreceni Nagyerdő
P. 115

számára történő alkalmassá tétele lecsapolással és a csatornahálózat kiépíté-
           sével, folyamszabályozással történt.
            A termőföld nyerése mellett ezeknek a természetes környezetbe való
           beavat- kozásoknak nem kisebb jelentőségű volt az egészségvédelmi
           szerepe. A tocso- gók; a mocsarak, a nádasok terjesztették a szúnyogot, a
           maláriát, a tbc-t . . . A beavatkozás szükségessége nem vonható kétségbe. A
           vízügyi szakma teljesí- tette azt a kötelességét, melyet akkor a társadalom
           ráruházott. Ezért az akkori
           „természet átalakító” munkájukért – ma 150 év múlva a szakmát elítélni –
           nem korrekt.
            A vízrendezéssel eltűntek a szabadon barangoló folyók a nyírségi nyílt víz-
           tükrű felszíni értelemben lefolyástalanok voltak, ide a felszín alatt táplálták
           a dél felé áramló talajvizet. Márton (70)
            A lefolyástalan belvizek kedvező biológiai feltételeket teremtettek a több-
           szintű kocsányostölgy állományok fejlődéséhez. Így a tölgyesek kiváló sar-
           jadzó képességük folytán évszázadokon keresztül önmagukról megújultak.
           A Nagyerdőn a talajvízcsökkenés jelei már a XX. század első éveiben mutat-
           koztak. Az öreg tölgyesek pusztulása megindult. Az állományok jelentős ré-
           szén észlelhető volt a kéregleválásos tölgypusztulás. A lombjaikat elvesztő
           fák alatti ligetes, naposodó területekre „bekúszott” az akác, az erdőtalajon
           pedig megjelent a degradációt jelző csalán. Varga J. (103)
            Mindezek a  vízvesztési tünetek  befolyásolták, hogy  az  Alföld  éghajlata
           szá- razabbá, szélsőségesebbé vált a nyílt vízfelületek és a felszín alatti vizek
           ki- egyenlítő hatásának elmaradása miatt. Jakucs (51)
            A  lecsapolások  az  általános  kiszáradás  következményeként  az  aszályok
           sokkal pusztítóbb hatásúak lettek. Ennek kivédésére építették meg 1951-53
           között a Keleti-főcsatornát, majd 1973-ban a Hajdúsági Többcélú Vízgazdál-
           kodási Rendszert.

           RÉTEGVÍZ KITERMELÉSE
           A korábbi évtizedekben a vízügyi szakemberek nem értettek abban egyet,
           hogy milyen hatása van a talajvízre a rétegvizek kitermelése. Az értelmezés
           különbözőségét a Nagyerdőbe telepített vízműkutak termelésbe állítása hozta
           felszínre. Varga P. (104)
            Irodalmi források szerint körülbelül 50 év elegendő ahhoz, hogy a lefelé
           szivárgó talajvíz elérje a rétegvizet. Ezért kis mértékben hozzájárulhat a ta-
           lajvíz szintjének csökkenéséhez a nagy mennyiségű rétegvíz kitermelése kö-
           vetkeztében fellépő szívóhatás is, melyet megerősít Marton Lajos tanulmánya
           (70), aki szerint a mélyvízi kitermelés nagyban hozzájárul a talajvízszint jelen-
           legi állapotához.












                                            115
   110   111   112   113   114   115   116   117   118   119   120