Page 115 - Debreceni Nagyerdő

számára történő alkalmassá tétele lecsapolással és a csatornahálózat kiépíté-
sével, folyamszabályozással történt.
A termőföld nyerése mellett ezeknek a természetes környezetbe való
beavat- kozásoknak nem kisebb jelentőségű volt az egészségvédelmi
szerepe. A tocso- gók; a mocsarak, a nádasok terjesztették a szúnyogot, a
maláriát, a tbc-t . . . A beavatkozás szükségessége nem vonható kétségbe. A
vízügyi szakma teljesí- tette azt a kötelességét, melyet akkor a társadalom
ráruházott. Ezért az akkori
„természet átalakító” munkájukért – ma 150 év múlva a szakmát elítélni –
nem korrekt.
A vízrendezéssel eltűntek a szabadon barangoló folyók a nyírségi nyílt víz-
tükrű felszíni értelemben lefolyástalanok voltak, ide a felszín alatt táplálták
a dél felé áramló talajvizet. Márton (70)
A lefolyástalan belvizek kedvező biológiai feltételeket teremtettek a több-
szintű kocsányostölgy állományok fejlődéséhez. Így a tölgyesek kiváló sar-
jadzó képességük folytán évszázadokon keresztül önmagukról megújultak.
A Nagyerdőn a talajvízcsökkenés jelei már a XX. század első éveiben mutat-
koztak. Az öreg tölgyesek pusztulása megindult. Az állományok jelentős ré-
szén észlelhető volt a kéregleválásos tölgypusztulás. A lombjaikat elvesztő
fák alatti ligetes, naposodó területekre „bekúszott” az akác, az erdőtalajon
pedig megjelent a degradációt jelző csalán. Varga J. (103)
Mindezek a vízvesztési tünetek befolyásolták, hogy az Alföld éghajlata
szá- razabbá, szélsőségesebbé vált a nyílt vízfelületek és a felszín alatti vizek
ki- egyenlítő hatásának elmaradása miatt. Jakucs (51)
A lecsapolások az általános kiszáradás következményeként az aszályok
sokkal pusztítóbb hatásúak lettek. Ennek kivédésére építették meg 1951-53
között a Keleti-főcsatornát, majd 1973-ban a Hajdúsági Többcélú Vízgazdál-
kodási Rendszert.

RÉTEGVÍZ KITERMELÉSE
A korábbi évtizedekben a vízügyi szakemberek nem értettek abban egyet,
hogy milyen hatása van a talajvízre a rétegvizek kitermelése. Az értelmezés
különbözőségét a Nagyerdőbe telepített vízműkutak termelésbe állítása hozta
felszínre. Varga P. (104)
Irodalmi források szerint körülbelül 50 év elegendő ahhoz, hogy a lefelé
szivárgó talajvíz elérje a rétegvizet. Ezért kis mértékben hozzájárulhat a ta-
lajvíz szintjének csökkenéséhez a nagy mennyiségű rétegvíz kitermelése kö-
vetkeztében fellépő szívóhatás is, melyet megerősít Marton Lajos tanulmánya
(70), aki szerint a mélyvízi kitermelés nagyban hozzájárul a talajvízszint jelen-
legi állapotához.

115