Page 113 - Debreceni Nagyerdő

A kocsányostölgy-rekonstrukció tervezésénél segítségünkre volt az Erdészeti
Tudományos Intézet által, a fafajok vízigényének vizsgálati eredménye.
A vizsgálatokat végző Járó–Führer ERTI-kutatók kimutatták a különböző
fafajok vízigényszükségletét. E szerint

Fafaj Vízigény mm/ha/év
Kocsányos tölgy 441
Akác 279
Erdei fenyő 205
Fekete fenyő 185

Messze kiemelkedő a kocsányos tölgy fafaj vízigénye. Ez a vizsgálat is bizo-
nyította, hogy ahhoz a természetvédelmi rendeltetéshez, melyhez a tölgy je-
lenléte kívánatos, a rekonstrukció során a talaj és vízigényeket messze meg
kell erőszakolni, hogy a vízrendezés előtti eredeti tölgy jelenlétét elérjük.
Az elhatározást követő fél évszázad sikerre vezet. A XXI. század elejére
visz- szaáll a rend. a tölgy 72%-ra nő, míg az akác 9%-ra csökken.
Míg a tudomány világa a klímaváltozásról az üvegházhatásról értekezett,
addig Debrecenben a természetvédők az ökológusok és az erdészek a Nagyer-
dő régi és új erdő állományairól vitáztak. Eredményeként könyvek, füzetek
jelentek meg. Mindez Debrecenben a Nagyerdő kapcsán.
Országosan is folyt a polémia, mivel az akác termőhelyi indokoltságon túl
is erőteljesen terjed. Sőt akkor a magyar erdőgazdálkodás legvitatottabb szak-
mai problémájává vált. Nekem, mint a legnagyobb akácállománnyal rendel-
kező Felsőtiszai Erdőgazdaság erdőművelési főmérnökének lehetőségem volt
az akácnemesítők részére rendezett tanulmányúton az akác vélt őshazájában
É-Amerikában részt venni.
Ebből és 40 éves szakmai pályafutásom szakmai tapasztalataiból született
a Nyírségi akácról szóló könyvem és a Magyar Akác monográfiája. Ameriká-
ban, meglepetéssel tapasztaltuk, hogy míg az akác fafaj Európában és Ázsiá-
ban nő, addig az Amerikában nemhogy csökkent, hanem a kipusztulás szélé-
re jutott. Az éghajlatváltozás miatt leggyengült állományokat, 1935-38 között
fellépő két farontó bogár, a fatörzsfúró (Megacilline robinea) és az ágrágó szú
(Ecotodiphilla insiticiana) szinte teljesen kipusztította.
Ezért Amerikában 100 kilométereket kellett utaznunk, hogy 1-1 akác ma-
tuzsálemet találjunk. Az őshazának hitt Amerikában már állományban nem
található, az akác egyedi pionírfává degradálódott.
Ezek után érthető, hogy onnan elmenekülve itt találta meg a „második ős-
hazáját”. Nekünk pedig felbecsülhetetlen szolgálatot tett a futóhomok megkö-
tésével. a futóhomok jellegű váztalajokon, a humuszos homoktalajokon ma
már az akác fafaj a meghatározó. Illyés Gyula szerint:

113