Page 109 - Debreceni Nagyerdő

1. TERMŐHELY ROMLÁSA
A Nagyerdő fafajváltozását előidéző okokat érdemes egy kicsit bővebben is
megvizsgálni. A felsorolt okok között több mint egy évszázad alatt a termő-
helyben bekövetkezett romlás volt a legjelentősebb. Az 1800-as évek vízren-
dezése, ármentesítése az erdei vízállások lecsapolása óriási kárt okozott. Az
őshonos tölgy fafaj, melyet a köznyelv korábban mocsártölgynek nevezett,
elvesztette első számú lételemét, a vizet. A korábban bemutatott Nagyerdő tér-
képeken (1885, 1898) két nagyobb (a „Nagyvízállás” és a Kisvízállás”) és
több kisebb vízállás volt.
A vízrendezés láncszerű következménye, hogy az eltűnő vízfelületek csök-
kentették a levegő páratartalmát. Folyamatában az éghajlatváltozás aszályos
időszakai szárazodási periódusai, óriási károkat okoztak.

2. HÁBORÚS KÁROK

A Nagyerdő két világégést, két világháborút vészelt át. Mindkettő megtépázta
az erdő állományait. Az elsőről Bodor Gyula erdőmester írásai alapján koráb-
ban beszámoltam. A románoknak 1919-ben Erdély, és Párcium erdészeti kin-
csesbányája nem volt elég, még a falógert is kifosztották. A lakosságot,
mint oly sokszor a történelem során, újra a Nagyerdő faállománya mentette
meg. Nem volt ez másként a második világháború során sem. Elég, ha annyit
em- lítek, hogy az Ady Endre sugárút két oldalánál 67 ha tölgyerdő vált a
háború áldozatává, a lakosság kényszerű tűzifájává. (Helyén 60-70 év közötti
lombe- legyes tölgyerdő áll.)
Háborús károk közé sorolom a második világháború után a Nagyerdőben
létesített katonai táborok kártételét. Az aljnövényzet, a cserjeszint, a talaj élő-
világa nagyon megsínylette a taposás, építés kártételeit. A Pallagi út két olda-
lán, hol lehettek a legkártékonyabbak, természetesen a legszebb, őserdőnek is
nevezett, akkor is természetvédelemi területeknek kijelölt Nagyerdőben . . .

3. ERDŐGAZDÁLKODÁSI HIBÁK

A korábban évszázadokon keresztül folytatott sarjaztatásos erdőgazdálkodás
víz nélkül megbukott. A levágott fák tuskói „bevakultak”. Gyökereik nem tud-
ták követni az egyre lentebb süllyedő talajvizet.
A természetes sarjaztatásról a mesterséges felújításra kellett áttérni. Ez azt
jelentette, hogy, kényszerűségből makkvetéssel vagy tölgycsemete ültetésé-
vel kellett az erdőfelújításokat elvégezni. Sikerességét a fellépő cserebogár
pajor kártétel nagyban csökkentette. A pusztavágások napsütötte területei
megteremtették a cserebogaraknak a peték lerakásának melegágyát. a kikelő
pajorok a tölgycsemeték gyökér kérgét lerágva óriási kárt okoztak az erdő-

109