Page 106 - Debreceni Nagyerdő

guszta Szanatóriumig, innen a Csemetekert felé vivő erdei nyiladék a Lóver-
senytér határáig, Kartács u, Dóczy J. u., Nagyerdei körút által bezárt terület.
E körbezárt területből az Állami Erdőigazgatóságé maradt, a Kartács
utcai faraktár 5 kh területtel, továbbá a faraktárt a Csemetekerttel összekötő
út és a Nagyerdő 12. sz. ingatlan (jelenlegi óvoda) a 4 kh 1339 n-öl
hozzátartozó területtel. A felsorolt területek nélkül átadásra került a 475,3 kh
azaz 273,5 ha. Az Erdőigazgatóság képviselői kifejtették, hogy az
erdőgazdasági üzemter- vek ezzel szemben már csak 337,8 kh, azaz 194,4
ha területet tartalmaznak, mivel korábban 79,1 ha területet már igénybe
vett a város. A közel 80 ha-os különbözetet közterületek céljaira (stadion,
fürdő, városi villák, köztemető, diakonissza intézet, közutak stb.) már
korábban az igénybe vevő intézmé-
nyeknek átadott a város.

– NAGYERDŐ FELÚJÍTÁSA –

Az államosítási törvény a Nagyerdő szempontjából felemásra sikeredett.
Az előző fejezetben ismertettem, hogy az erdők államosítása a debreceni Na-
gyerdőnél meggondolásra késztette a törvényhozókat. A városközeli parker-
dők esetében és a közfunkciók jobb ellátására átadott erdőknél módosítot-
ták az állami kezelés előírásait. A korrekció egy szükségszerű lépés volt
mivel a város és intézményei már korábban elfoglalták a Nagyerdő déli
oldalát.
A városlakó embernek szüksége volt az erdei környezetre, a tiszta pormen-
tes levegőre az ideális „otthonra”. A XX. század első felében elhatározott
Na- gyerdő megnyitására – az erős „zöldek” fogalmazása szerint a Nagyerdő
hon- foglalására – szerintem szükség volt. Az embernek lételeme az erdei
miliő. Az ember része a természetnek, abból kizárni, kirekeszteni badarság.
A szélsőségek képviselete, a túlzások nem vezetnek célhoz. Ha elfogadjuk,
hogy az emberiség saját védelmére az erdők a természet védernyőjét jogosan
vonja maga felé, akkor túlzás később felemás intézkedésekkel ezt kétségbe
vonni.

– A NAGYERDŐ FAÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAI –

A fafajokat a termőhely határozza meg. A termőhelyi tényezők, az éghajlat,
a talaj, a hidrológiai (víz) viszonyok és élővilág együttes hatása biztosítja
a Nagyerdőben a termőhely iránt igényes kocsányos tölgy életfeltételeit is.
A termőhelyi tényezők optimuma a Nagyerdőben értékesebb állományokat
– erdőtársulásokat, gyöngyvirágos tölgyeseket, míg a gyengébb termőértékű
talajokon pusztai tölgyeseket produkál.

106