Page 103 - Debreceni Nagyerdő

Vásáry polgármester érveit a felsőházi tagok az erdőre nézve káros szolga-
lomnak minősítették, ezért a legeltetést az új erdőtörvény megszüntette.

A NAGYERDŐN JELÖLTÉK KI MAGYARORSZÁG ELSŐ
TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETÉT

„AZ ELSŐ TERMÉSZETI EMLÉKEK DEBRECEN VÁROS BIRTOKÁN”
Ezen a címen jelent meg a Természettudományi köz-
löny 1939. év 71. kötete. a cikk szerzője Földvári
Miksa erdőmérnök, Debrecen sz. kir. város
erdőgazdaságá- nak igazgatója, aki felkarolta a
Tiszántúli Madártani Egyesület javaslatát.
Szomorú, hogy a természeti értékek iránt oly érzé-
keny szerzővel a második világháború végén a
mártírsors végzett.
„Amily bensőséges nagy várakozással várták a ter-
mészet barátai a régen vajúdó természetvédelmi tör-
vény megalkotását, olyan örömmel, elégtétellel és
megnyugvással üdvözlik most . . . az első törvényesen
védett természeti emlékeinkről” . . . hozott kormány-
határozatot.

„Az elsőbbségnek ebben a dicsőségében Debrecen városa
ré- szesült”.

A főként erdészeti és növénytani szempontból becses ritkaságok, utolsó ma-
radványai az itt élő növényvilágnak.
A megmentés érdemén a következők osztoznak: Soós Rezső debreceni
egyetemi tanár, Rapaics Rajmund és Tamássy Géza botanikusok, Máté Imre,
vitéz Tikos Béla, Tuzson János és Krall János erdőmérnökök, Hankó Béla
zoológus, Nagy Jenő ornitológus.
A természeti emlékek legnagyobb része az erdők területén található ösz-
szefüggő nagyobb területet az (Apafa MÁV vasútállomással szemben) a deb-
receni Nagyerdőben jelölték ki. Az erdőgazdasági üzemterv 44, 45,46-os tag
a-jelű erdőrészletében 53,8 kat. hold (30,96 = 31’ ha) kiterjedésben. A szillel,
fehér nyárral elegyes 100-150 éves idős kocsányos tölgy állományban a város
semmiféle használatot nem fog gyakorolni.
A védelem alá helyezés révén nemcsak az idős faállomány, hanem a követ-
kező felsorolás szerinti aljnövényzet is bántatlan marad: (zárójelben a régi
neve)

103