Page 98 - Debreceni Nagyerdő

– a NAGYERDŐ IDEIGLENES ÜZEMTERVE –

A háborús időkre való tekintettel nem készült új üzemterv a lejárt helyére,
csak egy ideiglenes a régit meghosszabbító gazdasági terv. Ebből idézem Bo-
dor erdőigazgató a korszakot hűen bemutató megállapításait.
Az ideiglenes üzemtervben a korábbi 40 év fahasználati mérlegét is megvon-
ja: 1880–1920 között a Nagyerdőben részint szálalással és évi 20 kh-on tarvá-
gással 2100 m fát termeltek ki évenként.
3
A kitermelt fatömeg 6-8%-ából ipari fát hossztoltak, az 1874-ik évi vágás
választékai: tölgy-akác épületfa az építkezésekhez. Kőris-szil szerszámfa a
ke- rékgyártó iparosoknak. Nyárfa 1 m hosszban a kefegyárnak. Vastagabb
(na- gyobb méretű) tölgy a bútorgyárosoknak és kádároknak került
értékesítésre. Cserzésre (cserkéregtermeléssel) a Nagyerdőben nem termeltek
csak a savós- kúti és az apafájai erdőtömbből.
A kitermelt 92-94%-a tűzifaként a város fakompetenciáját szolgálta. a város
többi erdőségéből (tehát nemcsak a Nagyerdőből) származó tűzifa a falóger-
ből, egy évet száradva került hazaszállításra.
Az ideiglenes üzemterv a következő csökkent mennyiségű városi kompeten-
ciával számolt:

1. Háztulajdonoknak 5,500 öl
2. Tisztviselői fa 3,000 öl
3. Városi irodák 1,500 öl
4. Egyházak, lelkészek, kórházak, városi üzemek 1,000 öl
ÖSSZESEN 11,000 ÖL

5. Falógerből szabad eladás 3,000 öl
MINDÖSSZESEN 14,000 ÖL

1 öl fa = 2,5 m -nek felelt meg.
3
Az ismertetett ideiglenes üzemterv az FM 11/1928 sz. rendelet megjelenéséig
volt hatályban.
A 40 év (1880–1920) alatt folytatott erdőgazdálkodást értékelve Bodor er-
dőigazgató elmarasztalja a (két évszázad óta gyakorolt) helytelen magas (év)
fordulójú
1. Sarjerdő üzemmódot.
2. Mértéktelen legeltetést (Nagyerdőn a törzsménes és a törzsgulya a
pénzért értékesített makkoltatáson felül).
3. Fűhasználat (kaszálás) ez szerencsére a Nagyerdőben nem volt
megenged- ve, ez főként az Erdőspuszta szolgalommal érintett erdőterületeit
érintette.
4. Vákáncsos művelést. Főként az 1890-es évektől károsított tarvágott terüle-

98