Page 97 - Debreceni Nagyerdő

– ERDŐGAZDÁLKODÁS a NAGYERDŐBEN –
XX. SZÁZAD

A XX. század első felében igen eseménydús volt az erdőkezelés. A Török
Gá- bor erdőmester által készített üzemtervszerű gazdálkodást is felborították
az első világháború eseményei.
A Nagyerdő is megsínyli az első világháborút. Debrecen város jól szervezett
erdőgazdálkodását az első világháborút követő román megszállás rázta meg
különösen. A később itt járt „tetteikben rokon testvéreikhez” hasonlóan, csak
azt vittek el, amit értek. Bodor Gyula (35)
A későbbi Erdőhivatal igazgatója így ír erről az időszakról:

„A várost katasztrofális faínség fenyegette, melyet a VISMAJOR (bolsevizmus és
„ro- mán” megszállás) idézett elő. Ez főleg akkor vált elviselhetetlenné, amikor az
Erdőmeste- ri Hivatal lovait elrekvirálták, a város fakompetenciáját őrző falógert
kiürítették.”

A városban addigra kialakult a cívisekre jellemző takarékos előrelátó erdő-
gazdálkodás. a kitermelt fát a város fogatai előbb beszállították a falógerbe,
ahol egy évig száradt és csak az után osztották ki tüzelésre. Így nem szállítot-
ták feleslegesen a vizet, csak a fűtőértékében megemelkedett száraz fát.
„A megszállók még a szállításba is besegítve Debrecen város jövő évi fa-
szükségletét is hazaszállították.” Bodor további visszaemlékezése: „Ennek
tetejébe a tarlasztásra (véghasználatra) alkalmas erdők oláh vámvonallal
a várostól elszakítattak, a vasutak lefoglaltattak és a más megyékből is a ro-
mán megszállás leküzdhetetlen akadályokat gördített. a városnak így csupán
a Nagyerdő marad a tűzifa beszerzés egyedül hozzáférhető forrásául. a várost
a fenyegető faínségtől a Nagyerdőben elszáradt, bélkorhadt, a makktermésre
képtelen fákból kitermelt 23.000 m fa és az előző évben a véghasználatból
3
megtakarított 11,7 kh fatömege mentette meg.”
Ez az idézet lécfalvi Bodor Gyula erdőmérnök miniszeri tanácsos erdő-
igazgató által készített: „Debrecen Sz. Kiv. Város erdőbirtokainak ideiglenes
gazdasági terve 1920–1928” című, a levéltárban is fellelhető erdőtervből
való. DVL (35)
Az 1923. évi nyugdíjazása után Debrecen város felmérésében és műszaki
leltárának elkészítésében vett részt. Elismert szakmai tevékenységéért a Guthi
Erdészet Bodor-hegyi kerületét róla nevezték el. Papp J. (84)

97