Page 102 - Debreceni Nagyerdő

Másodszor, törvényesíti a természet védelmét. Ez a cikkely a város szándé-
kaival találkozik, annál is inkább, mert a törvény megjelenése után Debrecen
az első az országban, ahol a Nagyerdőben természetvédelmi területet jelölnek
ki.
A legeltetési tilalom azonban a cívis társadalom vérébe vág. A különleges
talán az országban bevezetése során nyert jog megszüntetése óriási felhábo-
rodást és ellenkezést generál. Ezért Vásáry polgármester már a törvény felső-
házi vitájában szenvedélyes hangú felszólalásában érvel igaza mellett, de mint
később látjuk, az erdő jövője érdekében a legeltetést az erdőtörvény megtiltja.

DR. VÁSÁRY JÓZSEF FELSŐHÁZI FELSZÓLALÁSA
DEBRECEN VÁROSA ERDŐNAGYBIRTOKOS

„Ez a törvényjavaslat, amely az erdőkről és a természet védelméről szól, mélyen
érinti Debrecen városát.”

Debrecen városa ugyanis erdőnagybirtokos. Addig míg az Alföldön a föld-
területnek csak 4,5%-a erdőterület, Debrecen város határában ez csaknem
négyszerese . . .
Ezekhez az erdőkhöz, egy félévezred története fűződik. Ezeket az erdős te-
rületeket egy félévezred keserves küzdelmei és nagy áldozatai árán szerezték
meg Debrecen polgárai.
A töröktől visszavett és kincstári birtokokká vált erdős területeket Debrecen
polgárai használták. Ezt a zálogos jogot Mária Terézia 1745-ben 635.385
pen- gő és 38 háromnyolcad garas befizetése fejében 1850-ig
meghosszabbította. A városnak pénze nem volt, így a váltságdíjat a városi
polgárság fizette ki, amiért a város alzálogba adta lakosainak fakitermelési
és legeltetési joggal. Ezt a jogot a telekkönyvbe is bejegyezték.
A zálogos birtoklási határidő 1850-ben lejárt. Debrecennek az 1848-as sza-
badságharcban vállalt szerepe miatt a kincstár hallani sem akart a zálogos
birtoklási idő meghosszabbításáról.
Ekkor Debrecen lakossága kétségbeesésében Ferenc Józsefhez fordult.
Csorba János akkori polgármester nagyszámú küldöttséget vezetett az ural-
kodóhoz, kérve tőle, hogy adják át örök tulajdonul az erdős pusztarészeket.
A császár 419.000 pengő forint lefizetése ellenében engedélyezte az ÖRÖK
TULAJDONT. A használat ekkor már úgy volt, hogy a tisztás részeket a birto-
kosok, az erdőket pedig a város használata, a cívis polgárság legeltetési joga
mellett.
A beterjesztett törvényjavaslat Debrecen város közönségének – az ismerte-
tett sajátos viszonyok folytán – a legeltetési jog elvétele kibírhatatlan csapást
jelentene.

102