Page 100 - Debreceni Nagyerdő
P. 100

A törvényhatósági bizottsági közgyűlés (bkgy.) 49 igen (köztük Csóka Sá-
          muel, Dr. Csűrös Ferenc, Komlóssi Dezső, Márk Ede polgármester, Poroszlay
          László, Szabó Elek – Szabó Magda édesapja – Dr. Vass Károly, Dr. Vásáry
          István) és 26 nem szavazattal (köztük Dr. Magoss György, Dr. Radó Dezső
          és Suhajda Béla erdőmérnök) elfogadja a külön bizottság javaslatát és a város
          tulajdonát képező erdőknek a fennálló lehetőséget biztosító erőtörvény értel-
          mében való kezelését 1918. július 1-től – 1930. december 31-ig terjedő időre
          átadja az államerdészetnek. Az 1930. évet azért kötötték ki, hogy a kezelés-
          re kötött szerződés feltételei módosíthatók, vagy megszüntethetők legyenek.
          DVL (36)
           Az átadás-átvétel Forster Gyula állami erdőmérnök és Bodor Gyula között
          1917. május 30-tól 1917. szeptember 28-ig. tartott. DVL (37)
           Az eljárás nem ment simán. A város alkalmazottaiból egyrészt sokan el-
          lenezték az átadást, másrészt a városi ügyvitel körülményessége hátráltatta
          a végrehajtást.
          Példa, hogy a város és alkalmazottaiból sokan ellenezték.

          „Szűcs Kálmán h. erdőmester az ügyköréhez tartozó munkálatokat irányítás mellett
          és folytonos nógatás után is kelletlenül és késedelmesen végezte . . . az államerdészet
          mun- káját ügybuzgóan nem támogatta, a megkereséseket vagy egyáltalán nem, vagy
          csak tökéletlenül – teljesítette.”
          Ezekre utaló példák hosszú sora ismert.

          „Az  ügyvitel  körülményességének  másik  akadálya  a  rendelkezési  jog  hiánya.  A
          városi  autónómia  keretében  való  ügyvitel  körülményessége  az  eredményes
          munkásságának a legnagyobb akadálya. Az átadás-átvétel során a legfőbb ügyekben
          tanácsi határozat- ra van szükség s ennek meghozatala, végrehajtása sok nehézséggel
          jár, sok utánajárást igényel.”
          Az  átadás-átvétel  „gördülékenységének”  egysoros  minősítésére  a  példák  között
          ismert  Szűts  Kálmán  helyettes  erdőmester  hozzáállása,  akinél  a  „jó  akarat
          szívélyesség,  ígéret mind  lekötelezően  hiánytalan:  a  tettek  azonban  ólomlábakon
          járnak”. DVL (37)

          ÁLLAMERDÉSZETI KEZELÉS
          A  Földművelési  Miniszter  1917.  október  17-én,  1918.  július  25-én  közli
          135.180 számon kelt leiratában továbbá Debrecen város erdeinek állami ke-
          zelésbe vételének feltételeit. DVL (37)
           Mielőtt a szerződés pontjait ismertetném, el kell oszlatnom azt a tévhi-
          tet, ami az állami kezelést – különösen a második világháború óta – övezi.
          a háború után a bankok, erdők, földbirtokok államosítása nem hasonlítható a
          korábbi erdőkezelésben alkalmazott állami kezeléssel. Itt nem történt tulaj-









                                         100
   95   96   97   98   99   100   101   102   103   104   105