Page 99 - Debreceni Nagyerdő

tek feltörésre és ültetésre való bérbeadása. A vákáncsosok a sorközök mező-
gazdasági termelés hasznáért végezték el az ültetést és a csemetesorok kapá-
lását az erdő záródásáig.
Mivel csak akáchajtást (magonc, csemetét) tudtak gyűjteni, megindult
a Nagyerdő elakácosítása. A vákáncsos érdeke volt a minél további helyben
maradás, ezért minden furfangot elkövettek, hogy a záródás minél később
következzen be.
A megjelölt okokat még fokozta a „tilalmazások lanyha volta”. a felsoroltak
egyenes következménye volt az erdők leromlásának és a beerdősítendő terü-
letek felszaporodásának. Ez utóbbi erdősítésre váró (tuskós vagy kituskózott)
pusztavágás az Erdőhivatalok területén 5080 kh-ra nőtt. Ebből a Nagyerdőn
900 kh volt.
A megnövekedett erdősítésre váró terület nagyobb része 4080 kh 1911 óta,
de főleg a világháború tartama alatt szaporodott fel. Az erdősítési hátralék hi-
ányzó 1000 kh-ja pedig a rosszul sikerült, ismétlést igénylő régebbi ültetések,
melyek főként a régebbi bérföldek területén keletkeztek.

– a NAGYERDŐ ÁLLAMI KEZELÉSBE KERÜL –

A háborús évek nehézsége és főként az erdőjövedelem leapadása azt a gon-
dolatot érlelte meg, hogy a szakértői kezelés „állami szakközegekre
bízassék”. Erre az erdőtörvény lehetőséget adott. Szeged városa már 1885-
ben élt ezzel a lehetőséggel és a városi tulajdonú erdeit állami kezelésbe adta.
Előzetes tanulmányok és előkészítő tárgyalások után a Debrecen városi tör-
vényhatósági bizottsága 93/4977/1918 bkgy számú határozatával a szerződés-
kötés akadályai elhárultak. DVL (36)
Az előzetes tanulmányokról Kiss Ferenc: Szeged erdészete Erdészeti La-
pokban megjelent írásában közli, hogy 1916-ban Debrecenből Márk Endre
polgármester, Gruner Lipót és Vásáry István tanácsnokok – a későbbi polgár-
mester, majd az ideiglenes kormány pénzügyminisztere – tanulmányozták
a szegedi erdők állami kezelését. A látottak is hozzájárultak, hogy 1918-
tól a debreceni erdőket is állami kezelésbe adták. a királyi várost mi indította
arra, hogy az évszázadokon keresztül védett ősi erdőbirtokait – Magyaror-
szágon utolsóként – állami kezelésbe adja? A város sokáig vonakodott ettől
a lépéstől, de az első világháborús erdőpusztítások, a kizárólagos tulajdonosi
ragaszkodást megingatták. A józan megfontolás a város vezetőit meggyőzték
arról, hogy saját erőre hagyatkozva nem tudnak úrrá lenni a nehézségeken.
Az 1918. július 1-jén kötött állami kezelésbe adási szerződéssel, a város segít-
ségül hívta az állami erdőket kezelő szakértői szervezetet, az Állami Erdőgaz-
daságot. DVL (38)

99