Page 94 - Debreceni Nagyerdő
P. 94

PENICILLINGYÁR-BIOGAL mai nevén TEVA GYÓGYSZERGYÁR telepítésének
          vannak mentő körülményei. A penicillingyár létesítését tompíthatja a vesz-
          tett háború utáni lerombolt ország és az utána jelentkező munkanélküliség.
           Kezembe került Szabó Kálmánnak Debrecen első szociáldemokrata mun-
          kás  polgármesterének  (1946–1949)  visszaemlékezése.  Szerinte  a  hazai
          gyógy- szerfejlesztők  az  antibiotikum-gyártás  számára  „kinézték”  ezt  a
          pormentes jó  levegőt  biztosító  erdei  környezetet.  Ezen  alapfeltétel  mellett
          minden  más  feltétel  is  biztosított  volt  a  „penicillingyár”  létesítésére.
          Egyetemi, klinikai közművesített környezet, szellemei és fizikai munkaerő,
          úthálózat, vasúti és villamos összeköttetés. Közművek villany, gáz, víz, s az
          egyetem  vízellátását  biztosító víztorony. (Később kiderült, hogy az kevés
          lesz.) Egyszóval egy ide- ális környezetben szinte minden adott volt, a város
          viszont nem adta a Na- gyerdőt.
           A polgármester 1945 júniusában és novemberében személyesen járt
          Buda- pesten és kérte az Ideiglenes Nemzeti Kormánytól a Nagyerdő
          visszaadását. Ekkor a minisztérium fejlesztői azt is közölték a
          polgármesterrel, ha a város nem adja az általuk kijelölt nagyerdei helyszínt,
          a gyárat más városba viszik. Szabó Kálmán debreceni polgármester
          kimosolyogta a zsarolókat. Saját el- utasítása védelmére azért a nagy
          tanács városatyái elé terjesztette azt. Úgy vetődött fel, hogy vagy a
          munkahelyet biztosító penicillingyár, vagy Nagyer- dő. A második
          világháború viszontagságait éppen hogy kiheverő képviselők, a megélhetést
          biztosító gyárat választották . . .
           Hatvan év távlatából – amikor újra a munkanélküliség réme fenyegetett –
          döntésükre az vessen követ, aki a rém közelébe került.
           Bizony,  mindannyian  könnyen  kijelentjük,  hogy  a  Penicillingyár  utód-
          ja a Biogal nem a Nagyerdőbe való. Kisült, hogy az akkori döntéshozók is
          tudták ezt, de a szükség az nagyúr. . .
           A gyárépítők az 50-es évek elején nagy területet foglaltak el a Nagyerdőből.
          Később, 1986-ban nagyarányú fejlesztés során észak felé újra bővült a gyár
          4,5 ha-ral. Az Erdőfelügyelőség előírása szerint sikerült az „elfoglalt” terület
          helyett duplájával 9 ha beerdősített parcellával bővíteni a Nagyerdőt.
           A rendszerváltás után a gyár a változatosság kedvéért most kompenzáció
          nélkül dél felé bővült. Beépíthette azt a 2 ha területet melyen az 1936-ban
          emelt diakonissza intézet, majd egyetemi diákszálló működött. A gyár egész-
          ségtelen környezete miatt a diákszálló megszüntetése indokolt volt. A terület-
          kompenzáció elmaradása viszont sérelmes.
           A Debreceni Tervező Vállalat 1973-as kiadványa szerint a Biogal területe
          (akkor) 10,26 ha volt, +0.50 ha „sporttelep”. Bővítések után az új felmérés
          szerint a TEVA területe 23,02 ha, sportpályák 0,63 ha, szemközti parkoló 0,36
          ha.











                                         94
   89   90   91   92   93   94   95   96   97   98   99