Page 72 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 72

ték  korhelylevesnek  . A  savanyúkáposzta  levest  leginkább  télen  főzték.  Gáborjánban
            úgy  tudták,  hogy gyomortisztító,  hashajtó  hatása  van, ezért  szívesen  főzték  ünnepek
            után,  hogy  a  súlyos  ételek  után  a  gyomor  kitisztuljon.

                Káposztás  paszuly
                1/2  liter  szemespaszulyt  kb. 4  liter  vízben  főzni  kezdtek.  Beletettek  annyi darab
            füstölt  húst  (csülköt,  álla,  orra  darabot),  ahány  személynek  készült.  (Ha  sertés  orrá­
            val  készült,  akkor  tréfásan  „túrós  paszuly"-nak  nevezték.)  Vele egyidőben  egy kb.  3
            literes  fazékban  1  kg  hordókáposztát  főztek,  melyben  a  káposzta  savanyú  leve  is
            benne főtt.  Amikor  mindkét  alkotóelem  megfőtt,  a kettőt  összeöntötték,  berántották,
            de  a  rántáson  kívül  még kb  1 1/2  liter  tejből  készült  habarást  is tettek  rá. Csak  me­
            gyénk  Északkeleti  részén  ismerték.  2 0 7  Úgy  tudják,  hogy  elsősorban  szatmári  étel  s
            innen jutott  el  megyénkbe.  2 0 8  Fülöpön  a  paszulyba  krumplit  is főztek,  s itt nem  ha­
            barták,  hanem  olajban  pirított  rántással  sűrítették.

                Karfiolleves
                8  dkg karfiolt  sós vízben,  zöld  petrezselyemlevéllel,  csirke  aprólékkal  megfőztek.
            Készíthető maradék  húslevesből,  vagy csontlével  is. Tojássárgájával  dúsított  habarást
            és  csipegetett  tésztát  főztek  bele. Csak  a XX. században  tűnik  fel Almosdon, egysze­
            rűbb  formában  Püspökladányban,  Hajdúhadházon,  Biharnagybajomban,  Konyáron.

                Karalábéleves
                A  karalábét  meghámozva  apró  kockákra  vágták  és sós vízben  megfőzték.  Sűrí­
            tésül  tejet,  tejes,  vagy  tejfeles  habarást  adtak  hozzá.  Néha  csirkehússal  főzték,  de  a
            kimaradt  húslé  is jó  ízt  adott  neki.  (Mindenütt  ismer.)  Tiszacsegén  a  csirkehúst  el­
            őbb  hagymás,  paprikás  lében  megfőzték,  a  karalábét  hosszúkás  csíkokra  vágva  zsír­
            ban  megpárolták,  s  amikor  a  hús  félfövésben  volt,  akkor  adták  hozzá  a  karalábét,
            petrezselyemzölddel  fűszerezve.
                Álmosdon  készítettek  töltött  karalábélevesí  is. A  kisebb  karalábék  belsejét  fö­
            vés  után  kikaparták,  majd  egy  evőkanál  vajból,  3  tojásból,  zsemlemorzsából  tésztát
            kavartak.  Ezzel megtöltötték  a karalébákat.  A  megmaradt  tésztából  gombócokat  for­
            máltak.  A  karalábé  sós levét  vajas  rántással  berántották,  majd  belerakták  a  megtöl­
            tött  karalábékat  és  a  gombócokat,  s  az  egészet  összefőzték.  Végül  tejföllel
            gazdagították.

                Zellerleves
                Néhány  gumó  zellert  meghámoztak,  majd  kockára  vágták.  Kevés  rántást  vízzel
            feleresztettek,  s belefőzték  a zellerkockákat.  Sózták,  majd  tejfölös  habarással  sűrítet­
            ték,  ízlés  szerint  ecettel  vagy  cukorral  ízesítették  (Monostorpályi).



                ZÖLDSÉGLEVESEK
                Apróra  vágott  vegyes  zöldséget  (sárgarépa,  petrezselyem,  karalábé)  sós  vízben
            megfőztek,  vüágos  rántással  berántották,  borsozták  (Álmosd).  Sápon  a  zöldséget  el-
   67   68   69   70   71   72   73   74   75   76   77