Page 67 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

volt, hogy személyenként egy-egy darab füstölt kolbászt főztek a kásalevesbe. Tisza-
csegén árpadara levest főztek, ugyancsak cserépfazékban, kemencében. Akinek
módja volt, füstölt disznóhúst is főzött bele. Itt a rántásba sokan kevés fokhagymát
kevertek.

Gölödörleves
Hagymás, paprikás rántást pirítottak, ezt vízzel feleresztették, majd kukorica­
lisztből készült gölödör-, vagy gölödinygombócokat főztek bele (Tiszacsege, Új­
szentmargita, Újtikos).

Kukoricagombóc leves
(
Hasonló a gölődörleveshez, csak a kukoricagombócba tojást is kevertek Al-
mosd).
Tésztalevesek
A tésztalevesek zöme a pergelt levesek közé tartozik, de néhány esetben rántás­
sal gazdagított formája is előfordul megyénkben.

Kötöttgaluska leves
A pirospaprikával készült rántást vízzel felengedték, sózták, majd kötött galus­
kát főztek bele (Újszentmargita).

Eresztett tésztaleves
A sok vízzel felengedett rántásba - folytonos kavarás közben - igen hígra ka­
vart tésztát csorgattak (Fülöp).

Tojásos vagy csorgatott leves
A rántással gazdagított forró lébe jól elkevert nyers tojást csorgattak. A csor-
gatást végezhették kanállal, vagy tölcséren át (Hajdúnánás, Kismarja).

Vízileves
A berántott forró lébe a kemencében vagy a tűzhely lapján sütött hasfótot főz­
tek. Igen szegény leves volt. Fülöpön erre mondták: „berántom a kutat".
Rántott krumplilevesek
A pergelt krumplilevesek mellett gyakoribbak a rántott, igen sokszor füstölt
hússal, kolbásszal gazdagított krumplilevesek.

Kolompírleves
Az előre elkészített rántást felmelegítették, a forró rántásba beleforgatták a
kockára vágott, megmosott krumplit, vízzel feleresztették, sózták. Legtöbben tettek
bele egy gerezd fokhagymát (Hajdúböszörmény, Püspökladány). Még elterjedtebb
volt az a módszer, hogy előbb a krumplit főzték meg, s azután adták hozzá a rántást
és a fűszereket. Neve Hajdúnánáson: röstölt krumplileves. Ha füstölthúst, kolbászt