Page 66 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 66

tek  a  krumplilevesbe Álmosdon.  Itt ezenkívül  a  krumplit  és a  fenti  adalékokat  előbb
            kevesebb  vízben  főzték  meg, s csak  később  egészítették ki meleg vízzel. A  jobmódúak
                                                                                k
            füstölt  disznóhúst,  kolbászt  is  főztek  bele.  Bárándon  tiszta  víz helyett  a  galuska i ­
            főtt  levét  használták  a krumplileveshez. 19 5


                11. Víz + krumpli  + zsír

               Pergelt  kolompírleves
                A  kockára  vágott  krumplit  vízben, fazékban  bezöldségelték  (sárgarépa,  petrezse­
            lyem,  zellerlevél,  erős  paprika, vereshagyma,  só), felfőzték  s utána  tették  rá  a papri­
            kás,  esetleg  olajjal  kevert zsírt.  (A zsíros  lábosban  kevés vizet forraltak, s még ezt  is
            rátöltötték  a  levesre,  hogy  a  lábas  falára  tapadt  zsiradék  kárba  ne  vesszen.)  (Fülöp)



                                 Rántott  és  habart  levesek



                Mindenféle  rántott  leves  lényege,  hogy a  zsírozót  rántás  (rost)  formájában  ad­
            ják  a  leveshez.  Alapanyagait  tekintve igen  sok  fajtája  ismeretes.  A  különböző  alap­
            anyagok  természetesen  a  technológiákat  is  befolyásolják.  Éppen  ezért  célszerűnek
            látszik  külön  tárgyalni  előbb  a  hús nélküli,  majd  a  hússal  főzött  rántott  leveseket.
            Bár  annak  ellenére,  hogy  a  kettő  között  valóban  minőségi  különbség  van,  nagyon
            sokszor  nevük  is közös,  s készítésmódjukban  is sok  a hasonlóság.  Éppen  ezért  az el­
            választás  főleg  teoretikus szempontból  fontos: gyakorlatban  a  kettő  keveredik.
                Az  osztályozás  másik  szempontja,  hogy  sósán,  vagy  savanyítva  készítik-e  a
            levest?  A  keveredés  lehetősége  természetesen  ebben  az  esetben  is fennáll.  A  követ­
            kezőkben  igyekszünk  a  leves karakterét  leginkább meghatározó  tényezők figyelembe­
            vételével  elvégezni  az  osztályozást.

                Kásaleves
                                                      196
                Az  első vüágháborő  előtt  köleskásából  főzték.  Legrégiesebb  változatát  a  deb­
            receni tanyákon  ismerték  az  1950-es évekig. A hántolt  köleskását sós vízben  megfőz­
            ték,  rántást  tettek  bele,  és  kész  a  kásaleves,  illetve  ha  öregebbre  főzték,  a
            leveskása  ,  1 9 7  Variációk:
                Zsákán  4 liter  leveshez  10-15  dkg köleskását  adtak,  s a sós rántáson  kívül  bors­
            sal,  petrezselyemlevéllel  is ízesítették.  Hajdúnánáson  már csak  a  rizsből  főtt  kásale­
            vest ismerik, s itt a rántáson  (rost) kívül  tejjel,  tejfellel,  paradicsommal  ízesítik. Van,
            aki  a rántást  már el  is hagyja,  ezzel  habart  levessé  válik.  Neve itt rizsleves,  rizskása
            leves. Balmazújvároson  a  kásalevesbe  kolbászt  is főztek.  Itt rendszerint  cserépfazék­
            ban,  kemencében  főzték.  Újszentmargitán  árpakásából  is  főztek  kásalevest.  Itt  egy
            fej  vereshagymával  ízesítették,  s pár darab  krumplit  is  főztek  bele. Itt is  szokásban
   61   62   63   64   65   66   67   68   69   70   71