Page 36 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

Sajtolás

Az olajtartalmú magokból az olajat az úgynevezett olajütökben sajtolásal pré­
selték k i . 1 0 Nyíradonyban, Nyíracsádon visszaemlékeznek még a valóságos éksajtó-
rcL Megyénk más tájain már a múlt század vége óta csavaros, sőt a XX. században
hidraulikus olaisa itókát alkalmaztak, melyek rendszerint a malmokban működ-
tek. 1 0 9
Megyénk református falvaiban az olajnak a táplálkozásban alig volt jelentősége.
Itt az olajat világításra használták. A katolikusoknál azonban az olaj fontos böjti zsí­
rozó. Az olajütőkben a szárított napraforgót-, tökmagot előbb hajalták. Az így nyert
mag neve Gáborjánban, Konyáron muszi, igen kedvelt csemege. Azután a magot
összezúzták, enyhén megpörkölték, majd kisajtolták. A présben visszamaradt olaj­
pogácsát, vagy disznópogácsát főként állatoknak adták, de a gyerekeknek is kedvelt
csemegéje volt.
A préselés a mustnyerésnek is fontos fázisa.

Erjesztéssel, lepárlással nyert alapkészítmények

Egyik legősibb erjesztett ital a bor, melyet kis mértékben étel alapanyagként is
használnak. Megyénk egész területén elsősorban a szőlőből készült bort ismerik. A
borkészítésben elsősorban a bihari, különösen az érmelléki szőlőkultúra a meghatá­
rozó. Az itteni módszerek terjedtek el Debrecen környékén és a hajdúsági szőlősker­
tekben i s , 1 1 0 Sajnos, az Érmellék kivételével megyénk területén elég gyenge
minőségű bor termett, de a rossz vizeket ez is szerencsésen pótolta.
A bort általában természetes állapotában fogyasztották. Az érmelléki falukban
sokan készítettek ürmös bort, amikor bizonyos piros borokba a fehérüröm megszárí­
tott szárát áztatták. 1 1 1 Reggelire sok helyen ittak vízzel hígított forralt bort, melyet
cukorral, borssal, szekfűszeggel fűszereztek. Ha ez kihűlt, édesbor a neve, melyet fő­
ként az asszonyok kedveltek.
A bor a vendéglátás szinte elengedhetetlen kelléke volt. Bortermelő gazda por­
táját nem hagyhatta el vendég anélkül, hogy meg ne kínálták volna egy pohár borral.
Az érmelléki falukban még az utcai járókelőket is behívták, ha az a gazdát megszó­
lította.
A szeszmonopólium bevezetése előtt megyénk minden területén főztek pálinkát
is. 1 1 Igen sokan eladásra is főztek, bár ezt már korábbi helyhatósági rendeletek is
korlátozták. 1 1 3 Pálinkát főztek a szőlő törkölyéből, a hordó alján összegyűlt seprő­
ből, romlott borból és mindenféle gyümölcs cefréjéből. Búzából, rozsból, kukoricából,
burgonyából, répából csak a XX. században létesített szeszfőzdékben állítottak elő
alkoholt.