Page 155 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

SALÁTÁK

A szalonnát, a nehezebb húsételeket régebben is valamilyen emésztőnedv-ser­
kentő anyaggal ették. Ilyenek voltak elsősorban a hagyma, zöld hagyma, gyü­
mölcsök, befőttek stb. A saláták ezekből a nyers növényekből előállított
ételkiegészítők, amelyek nálunk sohase képeztek önálló fogást. A régi, egyszerűbb
táplálkozási rendben a salátáknak nálunk nem volt nagy szerepe, emiatt változatos­
ságban messze elmarad nemcsak a nyugat, de a szomszédos szláv és román népek sa­
láta kultúrájától.

SAVANYÍTOTT ÉTELALAPANYAGOK, MINT SALÁTÁK

KápQsztacika
Sok helyen hús mellé adják, savanyúság gyanánt. Újszentmargitán a savanyú
káposztacikára kevés olajat is tettek. Sok helyen pálinkaivás után egy csipet savanyú
káposztát ettek. Emiatt a mezőre induló parasztok, pásztorok kis zacskóban a tarisz­
nyában magukkal vittek egy kevés hordós káposztát (Hajdúhadház, Kismarja, Bihar­
félegyháza, Konyár, Püspökladány).

Fejes hordós káposzta
Főleg tavasszal a sült szalonna mellé sokan hordós káposztaleveleket ettek. Ezt
néha a kenyérre tették és a forró zsírt rácsepegtették (Hajdúhadház, Püspökladány,
Konyár).

Savanyúságok, mint saláták
Télen az ecetes uborka, vizes uborka, töltött paprika, nyáron a kovászos uborka
szolgálhatott salátaként, melyet vagy közvetlenül kézből ettek szalonnával, hússal,
vagy tálra rakva, esetleg felaprítva. (Általánosan elterjedt.)