Page 96 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 96

237

     Megeszi  a  bárány,  kisborjú  vérét.  Először  vízben  felfőzi,  azután
      összevágja  apró  kockára  és  hagymás  zsírban  megsüti.  így  eszi
      meg  a  liba,  rnca,  galamb  vérét  is.  A  disznó  vérét  pedig  véres-
      hurkának,  gömböcnek  tölti  meg.
          Északi  rokonaink,  mint  a  finnek,  észtek,  lappok  használ-
      ják  élelmiszerül  a  vért.  A  finnek  minden  négylábú  állat  vérét,
      az  észtek  a  háziszárnyasét,  a  lappok  csak  a  rénszarvas  vérét
      eszik.  Manninen  közli  velem,  hogy  vannak  adatok  arról,  hogy
      Észak-Finnországban  az  elejtett  vadrénszarvas  és  szarvas  vérét
      azon  melegen  megisszák.  Ezzel  oltották  szomjukat  és  pótolták
      erejüket  a  további  vadászathoz.  Hitték,  hogy  a  lélek  a  vérben
      van  és  az  átszáll  hozzájuk,  a  lappok  a  hosszú  tundra  utakon
      a  rénszarvas  vérét  megitták  és  orvosságnak  használták. 1
          Samueli  Paulakarja  a  nagy  műgyűjtő  azt  írja,  hogy  Kuhnó
      községben  a  finn  medvevadászok  a  medve  nyers,  gőzölgő  vérét
      itták,  hogy  attól  később  még  dühösebbek  legyenek  a  medve-
      vadászatokon.  Ezt  a  vért  karluinleppä-nek  nevezték. 2  Ugyanő
                                                     i
      egy  másik  helyen  azt  írja, hogy  Kvrő  községben  is tták  a  medve
      nyers  vérét,  sőt  amelyiknek  az  orrából  kifolyt,  lenyalták  a  vadá-
      szok  és  nagyon  jónak  tartották. 3
                                           i
          A  rénszarvas  meleg  vérét  széltében tták  a  lappok  meghűlés
      és gyengeség  ellen. 4  Juariban  a  beteg  nők  a  rénszarvas  vérét
      a  kés  lyukán  át  szívták,  ha  nehéz  hideglelésben  szenvedtek,
      azt  hitték,  hogy  az  élő  meleg  vérrel  beléjük  jön. 5
          Ezek  a  népek  a  vért  feldolgozva  is  szívesen  ették.  A  lapp
      a  rénszarvas  szívébe  szúrja  a  kést,  hátára  fordítja.  A  vér  a
      mellüregbe  megy  és  onnan  szedi  ki.  A  vért  az  üres,  tiszta  gyo-
      morba  szedi  a  lapp,  azután  spárgával  beköti.  A  hóra  teszik,
      hogy  megfagyjon.  Es  ilyen  megfagyott  állapotban  tartják,
      míg  fel  nem  használják.
          Véreshurkát  töltenek  a  rénszarvas  beleibe.  A  vért  egy  kis-
      lábosba  veszik  a  levágás  után.  Liszttel,  zsírral  felkeverik  meg-
      sózzák,  belekbe  töltik  és  főzik.
          A  véres  kunpiis  tipikus  lapp  étel.  Vért,  rozslisztet,  zsírt
      összekevernek  kézzel,  azt  kenyéralakúra  formálják,  megfőzik
      és  lével  eszik.
          Raun  azt  írja,  hogy  az  észt  nép  csak  véres  hurkát  tölt.
      Hz  olyan,  mint  a  mienk.  A  kását  megfőzik, vérrel  felkavarják,
      sót  tesznek  bele,  hurkatöltővel  disznóbélbe  töltik.  Kolbászt
      nem  töltenek,  néha  ünnepekre  májashurkát  töltenek. 6
          1  1.  Manninen  hozzám  intézett  levele.
          2  Samueli  Paulaharju  :  Kaineurn  mailta  101.  lap.
          3  U.  o.  190.  lap,  7.  u.  o.,  8.  u.  o.,  8.  u.  o.,  9.  u.  o.
          4  E.  Lagerkrantz  levélbeli  közlése.
          5  U.  o.
          *  Raun  levele  Az  észt  véreshurkáról,  Eesti  Rahva  Mus.  VIII.  k.
   91   92   93   94   95   96   97   98   99   100   101